Dr. Gyarmati István: Közel-Kelet, olajpiac és nagyhatalmi realitások
A Pirkadat március 2-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István volt, aki a Közel-Keleten kiéleződő konfliktus biztonságpolitikai következményeit elemezte.
Moszkva, Teherán és a realitások
A beszélgetés elején szóba került, hogy Moszkva elítéli Izraelt és az Egyesült Államokat. Dr. Gyarmati szerint ebben nincs meglepetés: Oroszország stratégiai kapcsolatban áll Iránnal, amely az ukrajnai háborúban is fontos fegyverszállító szerepet játszott. A nagyhatalmi politika logikája mentén ez következetes álláspont.
Ugyanakkor hangsúlyozta: sem Oroszország, sem Kína nem képes érdemi katonai segítséget nyújtani Iránnak egy ilyen konfliktusban. A korábbi orosz–kínai–iráni haditengerészeti gyakorlat inkább politikai üzenet volt, mint valódi katonai erődemonstráció.
Kína különösen nehéz helyzetbe került, mert gazdasági és energetikai érdekei sérülnek, miközben nem tud érdemi befolyást gyakorolni a térségben. Ez azon ritka konfliktusok egyike, ahol Peking nem jön ki jól a helyzetből.
Hormuzi-szoros és az olajkérdés
Felmerült a kérdés, hogy a mostani válság hasonlíthat-e az 1973-as olajválsághoz. Dr. Gyarmati szerint a helyzet lényegesen eltérő.
A hetvenes években az olaj sokkal meghatározóbb szerepet játszott a világgazdaságban. Ma globális túlkínálat jellemzi a piacot, ezért az ármozgások inkább pszichológiai hatásokból fakadnak. Úgy véli, az áremelkedés nem lesz tartós és nem ér el olyan drámai szintet, mint 1973 után.
A Hormuzi-szoros esetében nem feltétlenül a fizikai lezárás a legnagyobb probléma, hanem a biztosítótársaságok reakciója. Ha nem vállalnak fedezetet, a hajóforgalom lelassul vagy megáll. Több mint száz hajó vesztegel a térségben, és nagy szállítók már alternatív útvonalakat választanak.
Irán és az öböl menti országok
A beszélgetés egyik fontos kérdése volt, hogy Irán miért támad öböl menti arab országokat is. Dr. Gyarmati ezt taktikai döntésként értékelte: a puha célpontok elleni csapások könnyebben kivitelezhetők, mint a védett katonai objektumok elleni támadások.
Ugyanakkor ez a stratégia szerinte politikailag súlyos hiba lehet, mert az arab világ egy részét Irán ellen fordíthatja. Szaúd-Arábia esetleges politikai – vagy akár korlátozott katonai – szerepvállalása jelentős politikai üzenet lenne, még ha katonai értelemben nincs is döntő jelentősége.
Légtérzár és Izrael különleges helyzete
A közel-keleti légtér gyakorlatilag részlegesen lezárult, a legtöbb nemzetközi légitársaság felfüggesztette járatait. Izrael ugyanakkor bejelentette, hogy megkezdi a külföldön rekedt állampolgárai hazaszállítását.
Dr. Gyarmati rámutatott: Izrael kiemelten kezeli állampolgárai biztonságát, és az izraeli légitársaságok – különösen az El Al – repülőgépei speciális önvédelmi rendszerekkel rendelkeznek. Ez egyedülálló gyakorlat a polgári légiközlekedésben.
Vallási és geopolitikai dimenzió
A konfliktus vallási és ideológiai dimenziója is szóba került. Dr. Gyarmati szerint az iráni lépések részben ideológiai indíttatásúak, de stratégiai szempontból nem feltétlenül racionálisak, mert hosszú távon elszigetelhetik Teheránt a régióban.
További elemzések
A beszélgetés végén elhangzott, hogy a Heti TV külpolitikai műsorai – köztük a Külpolitikai kitekintő és A világ zsidó szemmel – részletesen foglalkoznak majd a kialakult helyzettel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
