„A számok makacs dolgok” – Péterfalvi Attila a választási adatkezelés és az AI-veszélyek frontvonalában
Február 27-én a Pirkadat vendége Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke volt. Breuer Péterrel a választási kampány adatkezelési szabályairól, az ajánlóívek buktatóiról és a mesterséges intelligencia okozta új jogi kihívásokról beszélgettek.
Kampányidőszak: több beadvány, több kockázat
Választási időszakban a hatóság munkája megszaporodik – vagy legalábbis megszaporodhat. Minden attól függ, mennyire tartják be a pártok és jelölő szervezetek az adatkezelési iránymutatásokat.
A hatóság már 2002 óta rendszeresen kiad kampány előtti tájékoztatót arról, hogyan lehet jogszerűen személyes adatokat kezelni. Két fő területet érint ez:
Az egyik a politikai marketing: hogyan lehet adatbázist építeni, szimpatizánsokat kezelni, milyen hozzájárulás szükséges a GDPR alapján.
A másik az ajánlóívek kezelése: mikor, hogyan, milyen adatokat lehet gyűjteni, mit tilos ráírni az ívekre, és mi számít jogellenes adatkezelésnek.
Péterfalvi Attila emlékeztetett: az ajánlóívek másolása tilos, hamis adatok feltüntetése büntetőjogi következménnyel járhat, és még a megjegyzések is korlátozottak. Olyan kategorizálás, mint „ellenségesen fogadtak”, nem szerepelhet az íven – csak technikai jellegű megjegyzés, például hogy nem volt otthon az illető.
A politikai kommunikáció része lehet a „számháború”, de – ahogy fogalmazott – „a számok, a tények makacs dolgok”.
GDPR és a szimpatizáns-adatbázisok
A korábbi ajánlószelvényes rendszerhez képest ma már szigorúbb adatvédelmi környezetben zajlik a kampány. A meglévő adatbázisok felhasználása kizárólag a hozzájárulás keretein belül történhet.
„Minden azon áll vagy bukik, hogy mihez adott az érintett hozzájárulást.”
Az Európai Unió adatvédelmi rendszere ugyanakkor mára túlszabályozottá vált – a Bizottság ezért egy úgynevezett omnibusz-racionalizálást tervez, hogy átláthatóbb legyen a szabályozás.
Mesterséges intelligencia: új korszak a bizonyításban
A beszélgetés második felében a mesterséges intelligencia jelentette kihívások kerültek fókuszba. Deepfake-videók, hamisított nyilatkozatok, ismert személyek arcával és hangjával készült reklámok – mindez már nem sci-fi.
A hatóság előtt is folyamatban van ilyen ügy.
A kérdés túlmutat az adatvédelmen – Péterfalvi Attila szerint ez már demokrácia- és jogállamisági probléma is.
Ha egy mesterséges intelligenciával gyártott videóról nem lehet megállapítani, hogy hamis, az a bírósági bizonyítás rendszerét, az oktatást, sőt a közbizalmat is megrendítheti.
„Ez egy új dimenziót fog nyitni.”
A jövőben technikai ellenőrzésre, szakértői vizsgálatra lehet szükség minden digitális bizonyíték esetében. Még akkor is adatkezelésről beszélünk, ha valaki csak „digitálisan rekonstruált” formában szerepel egy felvételen.
Mi jön most?
Március végén a hatóság nyilvánosságra hozza éves beszámolóját – amely szintén tartalmazhat tanulságos eseteket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
