„India nem mellékszereplő” – Kis-Benedek József a közel-keleti feszültségről és a globális sakktábláról
Február 27-én a Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés a Közel-Kelet aktuális helyzetéről indult, de gyorsan globális dimenziót öltött: Izrael és India közeledése, Kuba helyzete, az iráni atomalku és az amerikai belpolitika mind terítékre került.
India és Izrael: stratégiai közeledés
Az indiai miniszterelnök kneszetbeli beszéde szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is bír. Kis-Benedek József szerint ez nem hirtelen fordulat, hanem egy régóta épülő kapcsolat magas szintű megnyilvánulása.
India ma a világ legnépesebb országa, másfél milliárd lakossal, és egyre aktívabb globális szereplő. Hagyományosan jó kapcsolatot ápolt Oroszországgal, de az elmúlt időszakban határozottan nyitott az Egyesült Államok és az Európai Unió felé is.
Izrael számára India komoly gazdasági és haditechnikai partner lehet. A szakértő szerint ez kölcsönösen előnyös kapcsolat, amelyet mindkét fél erősíteni kíván. A két ország közötti párhuzam – vallási és biztonsági feszültségek, regionális konfliktusok – szintén összekötő elem.
„Szerintem ez mindenképpen pozitív látogatás volt.”
Kuba: a következő front?
A beszélgetés egyik élesebb pontja Kuba helyzete volt. Az Egyesült Államok újabb szankciói miatt az ország súlyos energiaellátási problémákkal néz szembe.
Kis-Benedek szerint Washington célja rendszerváltás kikényszerítése lehet, gazdasági nyomásgyakorlással. Kuba olajimportra szorul, és ha a szállítások elmaradnak, komoly gazdasági válság alakulhat ki.
Ugyanakkor Oroszország és Kína potenciális mentőöv lehet. Bár Oroszország jelenleg más konfliktusban érintett, a szakértő szerint képes több irányban is mozdulni, különösen, ha energiahordozók értékesítéséről van szó.
Irán: tárgyalás vagy háború?
Az iráni atomprogram körüli tárgyalások továbbra is feszült keretek között zajlanak. Az Egyesült Államok jelentős haditechnikai erőt vezényelt a térségbe, de a szakértő szerint ez inkább nyomásgyakorlás, mint közvetlen háborús előkészület.
Trump nem feltétlenül akar háborút Iránnal, de kemény alkupozícióból tárgyal. Az atomprogram ügyében Washington nem enged, Irán pedig békés célokra hivatkozik.
A vita egyik kulcspontja a 60 százalékos dúsítás és a több száz kilogrammnyi dúsított urán sorsa. A rakétaprogram és az atomprogram összekapcsolása viszont Irán számára elfogadhatatlan.
„Addig szerintem nem kezdődik háború.”
A szakértő úgy látja, valamilyen kompromisszum születhet – például nemzetközi ellenőrzés –, de a strukturális problémák nem oldódnak meg véglegesen.
Trump és a félidős választások
Az amerikai belpolitika szintén meghatározó tényező. Kis-Benedek szerint Trump figyelmének középpontjában a félidős választások állnak. Ha sikerrel jár, megerősödik a pozíciója; ha nem, „béna kacsa” elnökké válhat.
Izrael támogatása ugyanakkor szerinte nem kérdéses: ebben kétpárti konszenzus van az Egyesült Államokban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
