„A barbárság diadala” – amikor könyveket zúztak be, és kultúrát akartak eltörölni
A Heti TV február 6-i Pirkadat című reggeli műsorának vendége Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke volt. A beszélgetést Breuer Péter vezette. A téma egy frissen megjelent könyv és egy öt éve futó kulturális-emlékezeti program volt, amely a magyarországi könyvpusztítás és a zsidó szerzők eltörlésének történetére reflektál.
A beszélgetés középpontjában a „Barbárság diadala” című kötet állt, amely nem pusztán irodalmi válogatás, hanem dokumentuma is annak, hogyan próbálta meg a hatalom 1944-ben intézményesített módon kiiktatni a zsidó szellemi örökséget a magyar kultúrából.
Egy rendelet, amely félmillió könyv pusztulásához vezetett
Kirschner Péter felidézte: a kiindulópont a Magyar Királyi Minisztérium 10800/1944. számú miniszterelnöki rendelete volt, amelynek címe így szólt: „A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írók műveitől való megóvása tárgyában.” A rendelet nyomán 1944. június 15-én megkezdődött a könyvek ipari megsemmisítése: a budafoki papírgyárban zúzták be a listára került műveket.
„Körülbelül félmillió könyvet semmisítettek meg” – hangzott el a műsorban. Magyar és külföldi szerzők művei egyaránt a papírzúzóban végezték, köztük olyan íróké, akik korábban a magyar kultúra szerves részének számítottak.
Kis József: a tragikus szimbólum
A kötet első szerzője szimbolikus választás: Kis József. Kirschner Péter elmondta, hogy Kis József 1867-ben, a zsidók egyenjogúsításakor „egy izzóan hazafias versben” ünnepelte azt, hogy a zsidóknak végre hazájuk lett Magyarországon. Ehhez képest ugyanennek a költőnek a kötete volt az első, amelyet 1944-ben a megsemmisítésre kijelölt könyvek közé dobtak.
A könyv ezzel a történeti ívvel mutatja meg, hogyan jutott el a magyar társadalom az emancipáció ünnepétől a kulturális megsemmisítésig.
Emlékező olvasókönyv diákoknak és tanároknak
A „Barbárság diadala” alcíme szerint emlékező olvasókönyv. Kirschner Péter hangsúlyozta: elsősorban diákoknak szánják, iskolai könyvtárakba, tanárok kezébe. Nem tudományos monográfia, hanem rövid, befogadható szövegekből álló válogatás, amelyen keresztül a fiatalabb generációk is találkozhatnak elfeledett vagy tudatosan elhallgattatott szerzőkkel.
A cél nem pusztán az emlékezés, hanem az olvasás újrafelfedezése is egy olyan korban, amikor – Kirschner szavaival – „ma nagyon keveset és kevesen olvasnak”.
Felolvasások, személyes ajánlások, új felfedezések
A kötet egy nagyobb program része: a Mazsike öt éve szervez nyilvános felolvasásokat, ahol írók, színészek, muzsikusok választanak maguknak egy-egy szerzőt a tiltólistáról. A felolvasott szövegekhez minden résztvevő személyes ajánlást is fűz.
A beszélgetésben elhangzott: eddig mintegy 70–80 alkotó vett részt a programban, közülük harmincan kerültek be a könyvbe. Több esetben valódi irodalmi újrafelfedezések történtek: olyan szerzők kerültek előtérbe, akikről még a szakmabeliek sem hallottak korábban.
„Nincs jobb tiltakozás, mint kiadni a könyveket”
Kirschner Péter szerint a program lényege nem a vádaskodás, hanem az aktív emlékezés. „Nincs jobb visszaemlékezés, mint ezt a költőt kiadni” – fogalmazott. A Mazsike tervei szerint 2026-ban is folytatódnak a felolvasások, és céljuk, hogy minél több középiskola jusson hozzá a kötethez.
A beszélgetés végén Breuer Péter úgy fogalmazott: „Aki gyarapszik, arról beszélni kell.” A „Barbárság diadala” nemcsak a pusztításról szól, hanem arról is, hogy a magyar zsidó kulturális örökség ma is él, olvasható és továbbadható.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
