„Megfagyunk vagy nem fagyunk?” – marad az árstop, jön a pénz a családokhoz
Február 6-án a Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának vendége Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt. A beszélgetést Breuer Péter vezette. A téma az árstop jövője, a családtámogatások kifizetése, a nyugdíjak, valamint az energiapolitika és a gazdasági kilátások voltak.
A szóvivő világossá tette: az árstop kivezetése egyelőre nincs napirenden, miközben a kormány a belső fogyasztás élénkítésére és a rezsiköltségek kordában tartására koncentrál.
Folytatódik az árstop, sőt új eszközök is jöhetnek
Palóc André szerint a döntés nem minisztériumi, hanem kormányzati hatáskör, de „ha tippelni kellene”, az árstop nem kerül hamar kivezetésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa több országában – Romániában, Ausztriában, sőt Németországban is – napirenden van az árrésszabályozás gondolata alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek esetében.
A szóvivő hangsúlyozta: nem veszteséges működésről van szó, hanem arról, hogy „ne lehessen korlátlan profitot realizálni” alapvető termékeken. Úgy fogalmazott, nem látott még olyan nemzetközi kiskereskedelmi láncot, amely veszteséggel működne egy országban, miközben új üzleteket nyit.
Megérkeznek a pénzek a családokhoz és a nyugdíjasokhoz
A hét egyik legfontosabb intézkedéseként elindultak a megemelt családi adókedvezménnyel számolt kifizetések. Palóc André elmondta: a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák esetében az szja-mentesség miatt „megközelítőleg 21 százalékkal magasabb jövedelem” jelenik meg.
Ezzel párhuzamosan zajlik a 13. és a 14. havi nyugdíj kifizetése is, külön napokon. A szóvivő kiemelte: mindenki ugyanabban a formában kapja meg, ahogyan eddig – utalással vagy készpénzben, a postástól.
Minimálbér: nem a szám, hanem a növekedés a lényeg
A minimálbérről szóló vitákra reagálva Palóc André azt mondta: félrevezető pusztán a nominális adatokat nézni. Magyarországon a garantált bérminimummal együtt kell vizsgálni az úgynevezett „effektív minimálbért”, amely alapján több uniós országot is megelőzünk.
Szerinte a valódi kérdés az, „mit mutat a görbe”: 2010-hez képest Magyarország a negyedik legnagyobb minimálbér-növekedést érte el az Európai Unión belül.
Rezsicsökkentés és energia: „ez nem ideológia, hanem fizika”
A szóvivő határozottan védte a rezsicsökkentés rendszerét. Elmondása szerint Magyarországon a rezsiszegénység aránya „harmincvalahány százalékról tízvalahány százalékra” csökkent, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban.
Úgy fogalmazott: „ez nem ideológiai kérdés, hanem fizikai adottság – megfagyunk vagy nem fagyunk”. A jelenlegi rendszer fenntartását az energiahordozókhoz való hozzáférés és az infrastruktúra adottságai indokolják.
Paks II és a repülőtér fejlesztése
A beszélgetésben szó esett Paks II-ről is. Palóc André megerősítette: a beruházás kulcsfontosságú a hosszú távú, olcsó és szuverén energiaellátás szempontjából, ugyanakkor hangsúlyozta a biztonság elsődlegességét.
A budapesti repülőtér fejlesztéséről elmondta: az elképzelések szerint a beruházásokat a repülőtér saját profitjából fedezik. A kormány álláspontja szerint a visszavásárlás üzletileg is megtérül, és hosszú távon javítja az ország elérhetőségét.
A belső fogyasztás lehet a kulcskérdés
A szóvivő szerint a következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogyan alakul a belső fogyasztás. Bár az export visszafogottabb a német megrendelések lassulása miatt, a belső kereslet élénkülése biztató.
Kiemelte: a fix 3 százalékos hitelprogram már átlépte az ezermilliárd forintos volument, és az otthonteremtési programban több tízezer szerződés született, közülük több mint húszezer esetben már kifizetés is történt.
A beszélgetés végén Palóc André úgy fogalmazott: a következő időszak gazdasági teljesítményét elsősorban az dönti el, hogy a családokhoz érkező többletjövedelmek mennyire élénkítik a belső fogyasztást.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
