Pirkadat: Oberlander Baruch – Kérdezni szabad
A Pirkadat január 28-i adásában M. Kende Péter vendége Oberlander Baruch, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője volt. A beszélgetés szokatlan felütéssel indult: egy rabbi és egy „bulvárosnak tűnő” téma találkozásával, amely azonban gyorsan mély vallási, közösségi és történeti kérdésekhez vezetett.
A beszélgetés apropóját a „Kérdezd a rabbit” online sorozat adta, amely nemrég érte el a 250. adást. A műsor különlegessége, hogy a kérdések élőben, előzetes egyeztetés nélkül érkeznek, a rabbi pedig azonnal válaszol. Oberlander Baruch hangsúlyozta: ez nem technikai bravúr, hanem a zsidó hagyomány egyik lényege. A kérdés önmagában érték, mert azt mutatja, hogy az ember gondolkodik és érdekli a téma. A zsidó hagyományban nemcsak a válasz számít, hanem maga a kérdezés is.
A műsorvezető arra volt kíváncsi, mi volt a legmeglepőbb kérdés az elmúlt időszakból. A rabbi egy friss példát hozott a Brésit hetiszakaszból: amikor a kígyó Évát bűnbe csábítja, hol van Ádám? Egy látszólag egyszerű, mégis mély kérdés, amelyre a midrás háromféle választ ismer. Az egyik szerint Ádám egyszerűen elaludt. A másik szerint dolgozni volt, mert az ember teremtésének kezdettől fogva feladata van. A harmadik magyarázat szerint az Örökkévaló éppen körbevezette őt a világon, megmutatva neki a teremtett rendet. A rabbi számára a második értelmezés volt a legfontosabb: az ember nem passzív létezésre született, hanem cselekvésre és felelősségre.
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy sokan félnek kérdezni, mert attól tartanak, „butaságot” mondanak. Oberlander Baruch szerint ilyen nincs: ami valakinek túl egyszerű, az másnak új felismerés lehet. A kérdezéshez bátorság kell, de ez a bátorság idővel közösségi kultúrát teremt. A sorozat indulásakor még buzdítani kellett az embereket, ma már maguktól érkeznek a kérdések, és tízezres nagyságrendben halmozódtak fel anélkül, hogy valóban ismételnék egymást.
A beszélgetés súlypontja ezután Svát hónapjára helyeződött. Különösen Svát 10. napjára, amely az előző lubavicsi rebbe halálozási évfordulója. A rabbi felidézte Schneerson rebbe rendkívüli életútját: a Szovjetunió vallásellenes diktatúráját, a letartóztatást, majd a csodával határos menekülést a már megszállt Lengyelországból Berlinen, Rigán és Svédországon keresztül az Egyesült Államokba. Egy olyan történetet is megosztott, amikor bombázás közben vallásos és nem vallásos zsidók együtt mondták a Smá imát, ami számára a zsidó egység egyik legmegrázóbb élménye volt.
A rabbi szerint a diktatúrában sokszor könnyebb ragaszkodni az identitáshoz, mint a szabadságban. A szabadság ugyanis nemcsak lehetőség, hanem kihívás is: amikor minden megengedett, könnyebb elengedni a hagyományt. Schneerson rebbe amerikai érkezésekor sem pihenni akart, hanem azonnal jesivát alapított, annak ellenére, hogy sokan le akarták beszélni erről. Szavai szerint „ilyen barátokra nincs szükségem” – mert a tanulás és a közösségépítés létkérdés.
A beszélgetés végén szóba került Svát 15., Tu Bisvát, a fák újéve is. A rabbi hangsúlyozta, hogy az askenázi hagyományban ez visszafogottabb ünnep, de fontos üzenetet hordoz: a természet rendjének tiszteletét és azt a felismerést, hogy a világ nem „készen van”, hanem az Örökkévaló által teremtett rendszer része. Egy haszid tanítást idézett, amely szerint a gyümölcsfa gondozása olyan, mint a gyereknevelés: egy kis ferdülés fiatal korban később hatalmas torzulássá válhat.
A kérdezés kultúrája, a tanulás és a hagyomány újrafelfedezése adja a közösség jövőjének alapját. A „Kérdezd a rabbit” sorozat nemcsak válaszokat ad, hanem gondolkodásra tanít – és talán ez a legfontosabb üzenete.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
