„A kutatások nem kiabálnak, csak tükröt tartanak” – miért támadják a pártok a közvélemény-kutatókat?
A Pirkadat január 20-i adásában Talabér Krisztián, a Magyar Társadalomkutató Intézet kutatási igazgatója volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a közvélemény-kutatások hitelessége, a pártok és kutatóintézetek viszonya, valamint az ellenzéki térfél átrendeződése állt.
Kinek dolgoznak a kutatóintézetek valójában?
Talabér Krisztián hangsúlyozta: közvélemény-kutatást nem lehet „a semmiből” végezni, mindig van megrendelő, de ez lehet televízió, újság, civil szervezet, politikai párt vagy akár magánszemély is. A probléma ott kezdődik, ha a kutató nem az adatokat közli, hanem a megrendelő elvárásait szolgálja ki. Szerinte különösen félrevezetőek azok a mérések, amelyek néhány kérdésből próbálnak politikai következtetéseket levonni, miközben a választók jelentős része rejtőzködő módon viszonyul pártpreferenciáihoz.
A Demokratikus Koalíció támadásai: módszertan vagy túlélési kísérlet?
A műsorvezető felvetésére reagálva Talabér úgy fogalmazott: amikor a Demokratikus Koalíció számon kéri a kutatóintézeteket az alacsony támogatottsági adatok miatt, valójában figyelemért kiált. Állítása szerint az intézetük mérései már több mint egy éve nem mutatják 5 százalék fölött a DK-t, és Dobrev Klára vezetése alatt sem sikerült új politikai identitást adni a pártnak. A konfliktus így egyszerre szól láthatóságról és a politikai realitásokkal való szembenézésről.
Új mérések, rossz hírek a Tiszának
Talabér bejelentette: hamarosan új kutatási eredményeket publikálnak arról, hogy a választók mely politikai oldaltól várják anyagi helyzetük javulását. Előzetesként elmondta: ebben a kérdésben a Tisza Párt nem áll jól, sőt még saját szavazóinak egy része sem hisz abban, hogy tőlük várható gazdasági javulás. Hozzátette: a Tisza támogatottsága nem növekszik tovább, inkább egy 35–40 százalékos plafonon stabilizálódott.
Miért lehet mégis a Tisza a legnagyobb ellenzéki párt?
A szakértő szerint a baloldali választók a korábbi kudarcok után egyetlen nagy gyűjtőpártot akartak, és Magyar Péter ezt az igényt ideiglenesen ki tudta szolgálni. A Tisza azonban rendkívül heterogén tábort egyesít: zöldeket, szocialistákat, nemzeti radikálisokat. Emiatt a párt kerüli az érdemi állásfoglalásokat, és inkább negatív kampányt folytat, mert bármilyen konkrét politikai irány könnyen szavazók elvesztéséhez vezetne.
Mag, gyűrű és perem – hol dől el a választás?
Talabér Krisztián a pártok szavazótáborát három részre bontotta: mag-, gyűrű- és peremszavazókra. A választásokat mindig a peremszavazók döntik el, akik csak a kampány utolsó szakaszában kapcsolódnak be, és elsősorban biztonságot, stabilitást keresnek. Véleménye szerint ebben a bizonytalan, geopolitikailag átalakuló világban a Fidesz–KDNP „tapasztalat és biztonság” üzenete könnyebben érthető számukra, mint az ellenzék sokszor elnagyolt vagy hiányzó programpontjai.
Az adatok nem ellenségek
A beszélgetés végén Talabér Krisztián hangsúlyozta: a közvélemény-kutatások nem politikai támadások, hanem pillanatfelvételek. A pártok dönthetnek úgy, hogy vitatják őket, de a számok attól még a választói hangulatot tükrözik. A valódi kérdés nem az, hogy ki támadja a kutatókat, hanem az, ki tud érdemi válaszokat adni a bizonytalan szavazók félelmeire és elvárásaira.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
