Gyereknevelés a digitális korban – Hollik István a Pirkadatban
A Pirkadat január 16-i adásában Breuer Péter vendége Hollik István, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője volt. A beszélgetés középpontjában a gyermeknevelés korai szakasza, különösen a digitális eszközök hatása és az ezekkel kapcsolatos törvényjavaslat állt.
A nevelés a születés pillanatában kezdődik
Breuer Péter felvezetésében hangsúlyozta: nem elegendő, hogy gyermekek születnek, biztosítani kell számukra a megfelelő lakhatást, ellátást és – mindenekelőtt – az egészséges testi-lelki fejlődést. A nevelés nem 18 éves korban indul, hanem a születést követő első pillanattól.
Hollik István egyértelművé tette: a jogalkotók felelőssége nem csupán a jelen problémáira reagálni, hanem olyan döntéseket hozni, amelyek Magyarország hosszú távú jövőjét szolgálják. „Magyarország jövőjét a ma felnövő gyerekek írják” – fogalmazott.
Digitális kütyük: veszély, nem csodaszer
A képviselő törvényjavaslata a kisgyermekek túlzott képernyőhasználatára reagál. Elmondása szerint ma már tudományos kutatások sora bizonyítja: hatéves kor alatt a képernyőidő egyáltalán nem ajánlott, hároméves kor alatt pedig kifejezetten káros. Három és hat éves kor között is kizárólag szülői felügyelettel, szigorúan korlátozott időben lenne elfogadható.
A túlzott képernyőhasználat következményei között említette:
- a beszédkészség és a mozgáskoordináció elmaradását,
- a finommotorikus készségek gyengébb fejlődését,
- a későbbi iskolai tanulási nehézségeket.
Hangsúlyozta: a javaslat nem a szülők megbüntetéséről szól. Nem állítja, hogy egy rövid idejű kütyühasználat „tönkreteszi” a gyermeket, különösen nehéz élethelyzetekben. A cél az, hogy a szülők tisztában legyenek a kockázatokkal, és ne higgyenek annak a piaci üzenetnek, miszerint a digitális eszközök „zsenit csinálnak” a gyerekből.
Az unatkozás nem ellenség
A beszélgetés egyik hangsúlyos gondolata volt, hogy a gyermeki unatkozás nem probléma, hanem fejlődési lehetőség. Hollik István gyakorló szülőként hozott példákat: amikor a gyerekek nem kapnak képernyőt, kezdeti duzzogás után maguktól találnak ki játékokat – legóznak, mozognak, együtt játszanak –, ami sokkal hasznosabb a fejlődésük szempontjából.
Családpolitika és demográfia
A képviselő a beszélgetés során kitért a kormány családpolitikai intézkedéseire is. Kiemelte: Európában egyedülálló, hogy a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességet kapnak, miközben Nyugat-Európában megszorítások zajlanak. Szerinte a magyar kormány nem megszorításokkal, hanem családtámogatásokkal kívánja biztosítani a jövőt.
Gyermeknevelés és béke kérdése
A diskurzus politikai dimenziót is kapott: Hollik István szerint a háború és béke kérdése közvetlenül összefügg a gyermekek jövőjével. Úgy fogalmazott, hogy az Ukrajnába irányuló korlátlan pénzügyi támogatás helyett a magyar családokra kell fordítani az ország erőforrásait, mert „a jövőbe fektetett pénz nem a háborúban ég el, hanem a gyerekek fejlődésében térül meg”.
A gyermeknevelés nemcsak magánügy, hanem hosszú távú nemzetstratégiai kérdés is. A digitális eszközök korlátozása nem tiltásként, hanem tudatos szülői döntéseket segítő iránytűként jelenik meg, miközben a kormány családpolitikai intézkedései a gyermekvállalás anyagi és társadalmi feltételeit kívánják erősíteni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
