Háromlábú szék: anyaország, Kárpát-medence, diaszpóra
A Pirkadat január 15-i adásában Breuer Péter vendége Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője, nemzetpolitikáért felelős államtitkár volt. A beszélgetés középpontjában a külhoni és diaszpórában élő magyar közösségek helyzete, támogatása és a jelenlegi geopolitikai kihívások álltak.
Mit jelent ma a nemzetpolitika?
Nacsa Lőrinc tőmondatokban foglalta össze feladatát: a külhoni és diaszpórában élő magyarokat be kell kapcsolni a nemzet vérkeringésébe. A kormány abból a tételből indul ki, hogy minden magyar, bárhol éljen is a világon, számíthat az anyaországra, és minden magyar felelős minden magyarért. A cél a megmaradás segítése, a magyar identitás és közösségi élet megerősítése.
Diaszpóra: nem csak a szomszédban
A beszélgetésben hangsúlyosan elhangzott: amikor diaszpóráról beszélünk, nem kizárólag a történelmi Magyarország területein élő magyarokra kell gondolni. A 20. század viharai – Trianon, világháborúk, üldöztetések, 1956 – világszerte hoztak létre magyar közösségeket Kanadától Latin-Amerikáig, Izraeltől Ausztráliáig. Ezek a közösségek sokszor hétvégi magyar iskolákat működtetnek, kulturális egyesületeket tartanak fenn, nemzeti ünnepeket ünnepelnek – gyakran rendkívüli elszántsággal.
Mit ad az anyaország?
Az államtitkár szerint az egyik legfontosabb változás az, hogy a diaszpóra ma sokkal közelebb érzi magához az anyaországot, mint korábban. Ennek egyik kulcsa a Magyar Diaszpóra Tanács, amely évente ülésezik Budapesten, és stratégiai irányokat jelöl ki.
Kiemelt program a Kőrösi Csoma Sándor Program: több mint száz ösztöndíjas dolgozik világszerte magyar közösségekben, kilenc hónapon át segítve oktatást, cserkészetet, egyházi és kulturális életet. Az elmúlt években már több mint ezren vettek részt ebben a rendszerben.
1956 öröksége a világban
2026-ban lesz az 1956-os forradalom 70. évfordulója. Sok diaszpóraközösség éppen ekkor, az emigráció nyomán alakult meg. A kormány emlékhelyek, táblák, szobrok állítását is tervezi ott, ahol ezek még hiányoznak, hogy a történelmi emlékezet is erősítse az összetartozást.
Anyanyelv és intézmények a Kárpát-medencében
A megmaradás alapja az anyanyelvi oktatás – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc. Ennek jegyében indult el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program: mintegy 700 óvoda újult meg, és több mint 180 új magyar óvoda épült olyan településeken, ahol korábban nem volt ilyen intézmény. A cél, hogy a legkisebb kortól biztosított legyen a magyar nyelvű nevelés.
Kárpátalja és Ukrajna
A beszélgetés egyik legsúlyosabb része az ukrajnai helyzetről szólt. Az államtitkár szerint Ukrajna 2014 után a kisebbségi jogok szűkítésének útjára lépett, ami a 21. században elfogadhatatlan. Magyarország nemzetközi fórumokon – Brüsszelben, Strasbourgban – is fellép a jogsérelmek ellen, miközben a helyi intézményrendszert támogatja. Jó hírként hangzott el: a háború kezdete óta egyetlen kárpátaljai magyar intézményt sem kellett bezárni.
Menekültek és humanitárius segítség
Nacsa Lőrinc élesen különválasztotta a valódi menekülteket és az illegális migránsokat. Magyarország az ukrajnai háború elől menekülőket teljes jogú ellátásban részesíti, oktatási lehetőségeket is biztosítva számukra. A kormány humanitárius segítséget nyújt mind a kárpátaljai magyaroknak, mind az ukrán lakosságnak.
Béke mindenek felett
A beszélgetés végén a háború kérdése került fókuszba. Az államtitkár hangsúlyozta: minden fegyverszállítás a háborút hosszabbítja meg, a béke viszont emberéleteket ment. Magyarország következetesen békepárti álláspontot képvisel, és minden fórumon a tárgyalásos megoldást sürgeti. „Száz óra értelmetlen tárgyalás is jobb, mint egyetlen kilőtt puskagolyó” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
