„Oszd meg és uralkodj helyett összhang kellene” – miért feszül szét a közszolgálat?
A Heti TV Pirkadat január 14-i adásában M. Kende Péter Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnökével folytatta a munkavállalói érdekképviseletről szóló beszélgetéssorozatot. A beszélgetés középpontjában a béremelések korlátai, a „szétszabdalt” közszolgálat problémái, valamint a közeljövőben várható feszültségpontok álltak.
Részleges béremelések, tartós problémák
Boros Péterné szerint az elmúlt időszakban „a problémák jelentős részét ha nem is tudtuk megoldani, de azért egy kicsit orvosoltunk”. Beszámolt arról, hogy a területi közigazgatási kormánytisztviselők, valamint a 300 fő alatti települések önkormányzati köztisztviselői esetében sikerült béremelést elérni.
A szociális ágazatban azonban mindössze egy „nagyon minimális szintű”, 15 százalékos emelés valósult meg, amely valójában pótlékemelésként jelent meg. „Ez nem erre vágytunk, és ezt nem is fogjuk annyiban hagyni” – fogalmazott, hangsúlyozva: ez a szint nem alkalmas a munkaerő megtartására.
Szétszabdalt közszolgálat, megosztott munkajog
A szakszervezeti elnök többször visszatért arra a kifejezésre, hogy a közszolgálat „szétszabdalt”. Úgy látja, a közszolgálati munkajog „oszd meg és uralkodj” logika mentén darabolódott fel, miközben épp az ellenkezőjére lenne szükség.
Szerinte első lépésben „a nagy rendszerek közötti összhangot kellene megteremteni”, mert jelenleg túl nagy különbségek vannak egy minisztériumi főtisztviselő, egy önkormányzati ügyintéző vagy a szociális ágazatban dolgozók helyzete között.
Önkormányzatiság és demográfiai valóság
Boros Péterné szerint újra kell gondolni az önkormányzatiság szerepét is. „Tudomásul kell venni a népességfogyást, tudomásul kell venni a települések elmúlt tíz év alatti átalakulását” – mondta. Úgy véli, a döntéshozatalnak közel kell maradnia az állampolgárokhoz, ugyanakkor az államnak világos választ kell adnia arra, milyen feladatokat telepít az önkormányzatokhoz, és milyen forrásokkal.
Fiatalok, kiszámíthatóság és mesterséges intelligencia
A beszélgetés során szóba került a fiatal munkavállalók helyzete is. Boros Péterné szerint a fiatalok „pillanatok alatt szét tudnak nézni Európában”, és világos elvárásaik vannak a kiszámíthatósággal kapcsolatban.
Felvetette: a mesterséges intelligencia „itt kopogtat”, mégis hiányoznak a munkavállalói képviselők azokból az állami fórumokból, ahol ezekről a kérdésekről döntések születnek. „Azok maradnak ki, akik a mindennapokból tudnak tapasztalatokat hozni” – fogalmazott.
Érdekegyeztetés és sztrájkjog: kirakatmegoldások
A szakszervezeti vezető élesen bírálta az érdekegyeztetés jelenlegi rendszerét. Véleménye szerint az „névlegesen sem megfelelő”, a sztrájkjog pedig olyan mértékben korlátozott, hogy „nem szolgálja az ügyeket sem a versenyszférában, sem a közszférában”.
Úgy látja, a szakpolitika leépült, nincs idő hatástanulmányokra és valódi egyeztetésre, miközben a jogszabályok gyors egymásutánban születnek.
Hivatás vagy bolondság?
A beszélgetés végén M. Kende Péter feltette a provokatív kérdést: „Az is bolond ma, aki közszolgálnak megy?” Boros Péterné erre határozottan nemet mondott.
„Ez egy hivatás” – fogalmazott, hozzátéve: sokan hosszú időn át elviselik a nehézségeket, mert meglátják a közszolgálat szépségeit. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem lehet visszaélni ezzel az elhivatottsággal, és a bérek, valamint a munkafeltételek rendezése elkerülhetetlen.
Az elnökasszony leszögezte: a szakszervezet nem felejti el a feltárt feszültségpontokat. „Ezeket elő fogjuk hozni, és ezeket szóvá fogjuk tenni” – ígérte, mert szerinte csak így lehet valódi változást elérni a közszolgálatban.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
