„Jogok vannak, de kötelességek is” – Pilpul a hideg szombatról, izraeli tragédiáról és Mózes megszólalásáról
A Pilpul 518. adásában M. Kende Péter hosszabb szünet után beszélgetett újra Kardos Péter főrabbival. A december közepe óta eltelt idő eseményei, az izraeli belső feszültségek, a rendkívüli hideg miatti vallásgyakorlati dilemmák, valamint az új könyv, a Smot heti szakaszának kérdései adták a beszélgetés gerincét. A műsor egyszerre volt közéleti reflexió, személyes visszatekintés és klasszikus rabbinikus tanítás.
Tragédia Izraelben és a katonai szolgálat dilemmája
Kardos Péter szerint az elmúlt időszak legmegrázóbb eseménye Izraelben történt: egy sofőr halálra gázolt egy vallásos fiatalembert, aki a vallásosok katonai behívása elleni tüntetésen vett részt.
„Ez tragédia” – fogalmazott a főrabbi, hozzátéve, hogy a körülmények pontos tisztázása a hatóságok feladata.
A beszélgetés gyorsan eljutott a mélyebb kérdéshez: megoldott-e egyáltalán Izraelben a vallásos közösségek katonai szolgálatának ügye. Kardos Péter egyértelműen fogalmazott:
„Jogok vannak, de kötelességek is.”
Szerinte Izrael védelméből mindenkinek ki kell vennie a részét, mert csak így tartható fenn az egyensúly az államon belül.
„A béke most belül nincs” – keserű paradoxon
A főrabbi ironikusan jegyezte meg: miközben külső ellenségekkel szemben viszonylagos nyugalom van, a belső feszültségek újra és újra kiéleződnek.
„Az arabokkal most béke van, és hát velük béke van, azok egymással nincs béke.”
Ez a megjegyzés jól érzékeltette, hogy a konfliktus nem külső, hanem társadalmi és identitásbeli kérdésekből fakad.
Karácsony, december 24. és zsidó mindennapok régen
Kende Péter rákérdezett arra is, hogyan élte meg a magyarországi zsidó közösség a december 24-ét az 1950–60-as években. Kardos Péter felidézte ortodox korszakát, amikor az ünnep egyik legkellemetlenebb eleme az volt, hogy aznap nem volt szabad Tórát tanulni.
„Minden nap kellett, akkor nem.”
Később, a rendszerváltás után gyakran kérdezték tőle interjúkban, mi a kapcsolat Hanuka és karácsony között. Válasza mindig ugyanaz volt: a külső hasonlóságok ellenére vallási értelemben nincs kapcsolat.
Ünnepi menük és halkocsonya
A beszélgetés könnyedebb részeiben szó esett az ünnepi ételekről is. Kende Péter megfigyelése szerint sok zsidó családban ilyenkor ugyanaz a menü kerül az asztalra, mint karácsonykor: halászlé, töltött káposzta. Kardos Péter ehhez saját emlékeit kapcsolta:
náluk a halászlé helyett halkocsonya volt, amelyről megjegyezte, hogy sok vendéglátós ma sem tudja, mi az.
„Ez tipikusan zsidó étel” – tette hozzá.
Rendkívüli hideg és vallási józanság
A beszélgetés visszatérő témája volt az extrém hideg. Kardos Péter szerint ilyenkor nem lehet mereven ragaszkodni minden előíráshoz.
A pikuách nefes, az élet és egészség védelmének elve mindent felülír.
„Csússzon el valahol és törje ki a lábát? Akkor maradjon inkább otthon.”
A főrabbi hangsúlyozta: ma már annak is örülni kell, ha valaki egyáltalán elindul a zsinagógába, akár közlekedési eszközt használva is.
„Örülünk, ha így kezdődik.”
Smot: Mózes megszólalása és a szereplés kérdése
Az adás végén a heti szakasz, a Smot került középpontba. Új korszak kezdődik: belép a történetbe Mózes, és vele együtt a diaszpóra lét teljes súlya. Kende Péter a szereplés kérdését vetette fel: mennyire kell akarni megszólalni, kiállni mások elé.
Kardos Péter szerint erre nincs általános szabály.
„Ha Isten felkér valakit, akkor ő a valaki.”
Mózes is tiltakozik, nehéz beszédűnek mondja magát, mégis neki kell megszólalnia.
A főrabbi külön kitért az „Ehje ásér ehje” mondatra is, amelyet gyakran félreértenek:
„Vagyok, aki vagyok” – nem elutasítás, hanem az örökkévalóság kifejezése: volt, van és lesz.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
