„Felbomlott a liberális világrend” – Deák Dániel az új globális korszakról
Új világrend, nagyhatalmi alkuk és magyar mozgástér a Pirkadatban
A január 5-i Pirkadat utolsó vendége Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. Breuer Péter műsorvezetésével a beszélgetés fókuszában az állt, hogy vajon valóban egy új világrend küszöbén áll-e a világ, és milyen következményei lehetnek ennek Magyarország számára.
Átmeneti korszak szabályok nélkül
Deák Dániel szerint az év eleji nemzetközi események – különösen a venezuelai fejlemények – egyértelműen azt mutatják, hogy a korábbi liberális világrend felbomlott. Álláspontja szerint jelenleg egy átmeneti időszak zajlik, amelynek még nem alakultak ki a világos játékszabályai. Ezt a helyzetet Orbán Viktor korábbi nyilatkozataival hozta összefüggésbe, amelyekben a miniszterelnök már évek óta egy átalakuló globális rendről beszél.
Erőpolitika és érdekszférák
Az elemző úgy látja, hogy az új korszakot egyre inkább a nagyhatalmi erőpolitika határozza meg. Véleménye szerint az Egyesült Államok venezuelai fellépése, Oroszország ukrajnai célkitűzései és Kína Tajvannal kapcsolatos nyilatkozatai mind ugyanabba az irányba mutatnak: a nagyhatalmak egyre inkább hallgatólagosan elfogadják egymás érdekszféráit, és ott érvényesítik akaratukat, ahol erre erejük van.
Deák hangsúlyozta: bár ezek az egyeztetések többnyire a színfalak mögött zajlanak, a mintázat egyre világosabb, még ha sok részlet soha nem is kerül nyilvánosságra.
Venezuela mint „megvalósult szocializmus”
A venezuelai helyzet kapcsán az elemző súlyos gazdasági és társadalmi válságról beszélt. Felidézte személyes ismerősei tapasztalatait, akik szerint az egykor gazdag ország mára éhezéssel és ellátási problémákkal küzd. Értelmezésében Venezuela és Kuba példája is azt mutatja, hogy a „megvalósult szocializmus” gazdasági összeomláshoz vezetett, ezért a nemzetközi közösség reakciói – szerinte – inkább visszafogottak, mint együttérzőek az ottani vezetéssel szemben.
Magyar külpolitika: mindenki felé nyitva
Deák Dániel szerint Magyarország számára ebben a bizonytalan nemzetközi környezetben a nyitott, pragmatikus külpolitika a legkifizetődőbb stratégia. Úgy érvelt, hogy egy kis- és közép-európai ország nem engedheti meg magának a konfrontációt, ezért indokolt, hogy Budapest egyszerre ápoljon jó kapcsolatokat egymással szemben álló hatalmakkal is.
Ennek kapcsán kiemelte: Magyarország Izraellel szövetségesi viszonyban áll, ugyanakkor olyan országokkal is kapcsolatot tart fenn, amelyek Izrael ellenfeleinek számítanak – szerinte ez nem ellentmondás, hanem kényszerű realitás.
Belső politikai törésvonalak
A beszélgetésben szó esett az ellenzék helyzetéről és a közelgő választásokról is. Deák Dániel úgy véli, hogy az ellenzéki térfélen továbbra is megosztottság tapasztalható, különösen vidéken, ahol a helyi beágyazottság döntő jelentőségű. Állítása szerint a kormánypártok több körzetben magabiztos előnnyel rendelkeznek, miközben az ellenzéki jelöltek sok helyen alig ismertek.
A Tisza Párt kapcsán azt hangsúlyozta, hogy szerinte túlzottan egyetlen személy kommunikációjára épít, és hiányzik mögüle az a szélesebb politikusi csapat, amely országos szinten képes lenne fórumokon, vitákban és kampányeseményeken megjelenni.
Várakozás az évértékelő előtt
A beszélgetés végén Deák Dániel azzal zárta gondolatait, hogy az év eleje csak az indítása annak a politikailag intenzív időszaknak, amelyet Orbán Viktor közelgő évértékelője tovább erősít majd. Szerinte az új világrend kihívásai közepette a magyar politika előtt álló legfontosabb kérdés az lesz, hogyan tudja az ország megőrizni mozgásterét egy egyre kiszámíthatatlanabb globális környezetben.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
