„Ez nem hitvita, hanem közegészségügyi kérdés” – mi történik Gödön a kötelező oltások körül?
A Pirkadat december 18-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Póta György házi gyermekorvos volt. A beszélgetés apropóját az a gödi ügy adta, amelyben egyes szülők ügyvédi felszólításokkal próbálnak fellépni a kötelező védőoltásokat beadó orvosok ellen. A téma gyorsan túlmutatott egy helyi konfliktuson: jog, orvosi felelősség, közösségi védelem és az oltásellenesség jelensége került a fókuszba.
Nem fakultatív kérdés, hanem törvényi kötelezettség
Dr. Póta György az elején leszögezte: fontos pontosan fogalmazni. Nem „ügyvéddel mennek” a szülők az orvoshoz, hanem ügyvédi felszólításokat küldenek, ami azonban ettől még komoly jogi és szakmai nyomásgyakorlás.
Magyarországon létezik egy nemzeti immunizációs program, amelyben szakmai és hatósági döntések alapján rögzítik, mely védőoltások kötelezőek. Ezek nem azonosak az ajánlott vagy fakultatív oltásokkal. A kötelező oltások beadása nem választás kérdése:
– a gyermeknek meg kell kapnia,
– az orvosnak pedig kötelessége beadni.
„Ez nem kívánságműsor” – fogalmazott a gyermekorvos. A kötelező oltás beadása állami feladat, amelynek elmulasztása jogi következményekkel járhat.
Jogok és kötelességek – nem csak az egyén számít
A beszélgetés egyik kulcspontja az volt, hogy a közbeszéd gyakran kizárólag az egyéni szabadságjogokra koncentrál. Dr. Póta hangsúlyozta:
a társadalom nem csak jogokból, hanem kötelességekből is áll.
A védőoltások nem pusztán az egyént védik, hanem a közösséget is. Ha egy betegség ellen magas az átoltottság, a kórokozó nem tud tömegesen terjedni. Ha azonban nő azok száma, akik kimaradnak az oltásokból, a fertőzések újra megjelennek – súlyos, akár halálos szövődményekkel.
Példák erre már ma is láthatók azokban az országokban, ahol „lazult az oltási fegyelem”, és korábban eltűnt betegségek ütötték fel újra a fejüket.
Oltásellenesség mint zárt hitrendszer
Dr. Póta György szerint az oltásellenesség ma már nem egyszerű véleménykülönbség, hanem zárt gondolatrendszerként működik.
„Saját tudományt építenek, amit csak ők értenek, és amiben feltétlenül hisznek” – mondta.
A gyermekorvos párhuzamot vont a hitviták és az oltásellenes diskurzusok között: ezekben az esetekben a felek nem ugyanarról a valóságról beszélnek, ezért érdemi párbeszéd gyakorlatilag lehetetlen. A probléma azonban ott válik igazán súlyossá, amikor nem felnőttek saját döntéséről, hanem gyermekek beoltatásáról van szó.
Ki védi meg az orvost?
A gödi ügy egyik legfontosabb tanulsága az orvosok jogi védelme. Dr. Póta elmondta: az elmúlt időszakban az oltásellenes csoportok és ügyvédeik tudatosan a „leggyengébb láncszemet”, vagyis a beadó orvost vették célba, mivel az állammal közvetlenül nehezebb fellépni.
Erre reagálva az állam új szabályozást vezetett be:
a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos perekben az orvos már nem perelhető közvetlenül. Az ilyen ügyek automatikusan államigazgatási eljárássá alakulnak, vagyis az állam magára vállalja a felelősséget.
„Ha az állam kötelez engem egy feladat elvégzésére, akkor kötelessége meg is védeni engem” – fogalmazott Dr. Póta, hozzátéve: ez a lépés szakmailag és erkölcsileg is helyes.
Nem vita, hanem megelőzés
A beszélgetés végén a gyermekorvos egyértelmű üzenetet fogalmazott meg:
„Tessék beadatni a kötelező védőoltásokat.”
Nem az orvosokkal, nem az állammal, és nem ügyvédekkel kell vitát folytatni – a tét a gyermekek egészsége és a közösség biztonsága. A kötelező oltások rendszere évtizedeken át bizonyított, és éppen az a célja, hogy ne kelljen újra szembenézni olyan járványokkal, amelyeket már egyszer sikerült visszaszorítani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
