„A vétójog megkerülése mindig több bajt okoz, mint amennyit megold” – mi készül Brüsszelben Magyarország ellen?
A Pirkadat vendége Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt, akivel Breuer-Zehevi Ádám az Európai Unió egyik legérzékenyebb kérdéséről beszélgetett: a vétójogról. A beszélgetés középpontjában az állt, miként próbálja az EU megkerülni az egyhangúság elvét, milyen jogi trükkökkel kísérletezik Brüsszel, és hova vezethet mindez jogilag és politikailag – különösen Magyarország szempontjából.
A vétójog mint politikai törvényszerűség
Lattmann Tamás szerint minden olyan nemzetközi szervezetben, ahol létezik vétójog, időről időre megjelenik az igény annak megkerülésére. „Ez egy politikai törvényszerűség” – fogalmazott, hozzátéve: a tapasztalat az, hogy az ilyen kísérletek rendszerint több problémát okoznak, mint amennyit megoldanak, és hosszabb távon visszarendeződéshez vezetnek.
Az Európai Unióban jelenleg éppen ebben a kísérleti szakaszban járunk. Az alaphelyzet világos: azokon a területeken, amelyeket a tagállamok átadtak az Uniónak – például gazdaságpolitika vagy külkereskedelem –, nincs vétójog. A külpolitika azonban nem ilyen, ott az egyhangúság továbbra is alapelv.
Külpolitika vagy gazdaságpolitika? A határ elmosása
A probléma ott kezdődik, hogy a külpolitika és a gazdaságpolitika a gyakorlatban egyre nehezebben választható el egymástól. Lattmann szerint régóta napirenden van az a gondolat, hogy egyes külpolitikai kérdéseket – például az orosz energiahordozók ügyét – gazdaságpolitikai vagy külkereskedelmi kérdéssé minősítsék át. Így ezek már uniós hatáskörbe kerülnének, és minősített többséggel eldönthetők lennének.
„Volt ilyen ötlet korábban is, például az orosz gáz megvámolása, de ezek eddig nem futottak ki konkrét jogalkotásba” – emlékeztetett a jogász. Az orosz–ukrán háború azonban új helyzetet teremtett, és felerősítette ezeket a törekvéseket.
Nem csak Magyarország a probléma
A beszélgetés egyik fontos pontja volt, hogy Lattmann szerint téves az a leegyszerűsítő narratíva, miszerint kizárólag Magyarország vétója okozna gondot. A konkrét ügyben – az orosz vagyon befagyasztásával és felhasználásával kapcsolatban – Belgium vétója legalább ilyen súlyú volt.
Belgium azért aggódott, mert az ország területén jelentős orosz vagyon található. Ha a szankciók jogalapja egy vétó miatt megszűnne, Brüsszelnek vissza kellene adnia ezeket az eszközöket. Belgium ezért garanciákat akart arra az esetre, ha Oroszország válaszlépéseket tenne.
A 122. cikk és a „gordiuszi csomó átvágása”
Erre a helyzetre született meg az az elképzelés, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkozva – amely rendkívüli gazdasági helyzetek kezelését teszi lehetővé – egyszerűen kivennék a kérdést a külpolitikai konszenzus köréből.
„Ez már nem a vétójog megkerülése, hanem annak kiüresítése” – fogalmazott Lattmann. A terv lényege, hogy a háború okozta gazdasági szükséghelyzetre hivatkozva az EU minősített többséggel hozhatna döntést, megkerülve az egyhangúságot.
A jogász ezt pánikreakciónak nevezte, amelynek komoly következményei lehetnek.
Jogi csata az Európai Bíróságon
A magyar kormány már jelezte: semmisségi keresetet nyújt be az Európai Bírósághoz a tanácsi döntés ellen. Lattmann szerint ez nem puszta politikai gesztus, hanem valós jogi eséllyel bíró lépés.
„Ha a bíróság következetes marad a saját gyakorlatához, akkor nem kizárt, hogy a magyar kormány nyer” – mondta. A jogász hangsúlyozta: a 122. cikk gazdaságpolitikai jogalap, és a bíróság korábban többször is elutasította az ilyen hirtelen hatáskörváltásokat.
Mi történik, ha Magyarország nyer?
Egy esetleges magyar győzelem komoly politikai következményekkel járna. A bíróság hatályon kívül helyezhetné az uniós jogszabályt, ami azt eredményezné, hogy „kiszáll a jogalap a szankciók alól”, és az EU kénytelen lenne visszatérni a hagyományos, egyhangúságon alapuló külpolitikai döntéshozatalhoz.
Ez Lattmann szerint „óriási politikai győzelem lenne Orbán Viktornak”, és súlyos presztízsveszteség az uniós intézményeknek. Ugyanakkor azt is hozzátette: Brüsszelben vélhetően abban bíznak, hogy a per évekig elhúzódik, és addig „csinálják a dolgokat”.
Kormányváltás és túlzott brüsszeli optimizmus
Felmerült a kérdés, hogy egy esetleges magyar kormányváltás hogyan befolyásolná a helyzetet. Lattmann szerint az EU-ban sokan abban reménykednek, hogy egy új kormány visszavonná a keresetet és együttműködőbb lenne.
Ezt azonban túlzott optimizmusnak tartja. „Egy új kormány politikailag rendkívül szoros helyzetben lenne, irreális elvárni egy látványos 180 fokos fordulatot” – mondta, majd hozzátette: jelenleg ő maga sem látja biztosnak a kormányváltást.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
