Árbevétel-csökkenés és bizonytalan kilátások – az építőipar harmadik nehéz éve
A Pirkadat vendége Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke volt, aki átfogó képet adott a magyar építőipar jelenlegi helyzetéről és a következő évek kilátásairól. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódott: az ágazat túl van már két válságos esztendőn, és 2025 is inkább a túlélésről, semmint a látványos növekedésről szól.
Harmadik nehéz év egymás után
Koji László szerint a szakma mostanra látja tisztán az egész évet, és a számok nem túl biztatók. Az ÉVOSZ mintegy négyszáz vállalkozást kérdezett meg az év értékeléséről és a várakozásokról, a válaszok pedig „barátságtalan képet” mutatnak.
Az építőipar 2025-ben jó esetben megismételheti a tavalyi teljesítményét, egy már eleve alacsony bázishoz képest. Reálértéken legfeljebb egy-két százalékos plusz várható. Bár az ágazat nem húzza le drasztikusan a GDP-t, az elnök szerint egyértelmű, hogy a gazdasági növekedéshez sem tud érdemben hozzájárulni.
Csökkenő árbevétel, romló jövedelmezőség
A vállalkozások helyzete tovább romlik: a cégek mintegy 60 százaléka árbevétel-csökkenésről számolt be, és hasonló arányban romlik a jövedelmezőség is. Az ágazat átlagos, árbevétel-arányos adózás előtti eredménye nagyjából 6 százalék körül alakul, de rendkívül nagy a szórás.
Vannak mínuszos cégek, miközben mások akár 15 százalékos nyereséget is elérnek. Jellemzően a mélyépítés, az út- és vasútépítés, illetve az autópálya-beruházásokban érdekelt vállalatok zárják jobban az évet. Ezzel szemben az épületépítés és a szakipar – ahol sok kis- és középvállalkozás, illetve sok munkavállaló dolgozik – különösen nehéz időszakot él meg.
Európai probléma, magyar sajátosságokkal
A nehézségek nem kizárólag magyar jelenségek. Koji László hangsúlyozta: az egész Európai Unióban kedvezőtlen a gazdasági környezet az építőipar számára, kevés az új, növekedést ösztönző beruházás.
Magyarországon azonban speciális tényező is súlyosbítja a helyzetet: az állam, mint legnagyobb megrendelő, már harmadik éve körülbelül 30 százalékkal visszafogta megrendeléseit. A lakosság, amely normál esetben az ágazat mintegy harmadát adná, az év közepéig kivárt az otthonfelújítási és lakásépítési támogatások részleteire.
Lakásépítés mint lehetséges kitörési pont
A jövőt illetően az elnök szerint a lakásépítés és lakásfelújítás jelentheti a kitörési pontot. Ennek azonban kulcsa a finanszírozás. Európai szinten is igaz, hogy a lakosságnak nincs elegendő megtakarítása, ezért a lakásépítés mindig hitelfüggő.
Koji László szerint amíg a hitelkamatok nem csökkennek 5 százalék alá, addig a lakáspiac nem tud érdemben megmozdulni. Ebben hozhat fordulatot a Start Otthon program és az otthonfelújítási támogatások, amelyek 3 százalékos kamatszinten teszik elérhetővé a forrásokat. Emellett az energetikai korszerűsítést célzó program újraindítása is komoly lendületet adhat. Ezek együttesen akár ezer milliárd forintnyi többletmegrendelést is hozhatnak az ágazatnak 2026-ban, bár a hatás a kivitelezési átfutás miatt csak később jelenik meg a statisztikákban.
Külföldi beruházások és üzleti szektor
Az üzleti szektorban mérsékelt élénkülés látható. Kiemelt szerepük van az unión kívüli befektetéseknek, elsősorban ipari és gyárépítések formájában. A kínai, koreai és izraeli beruházók mellett már amerikai befektetők is megjelentek, ami 2026-ra adhat munkát a cégeknek.
Emellett folyamatos megrendeléseket ad a mezőgazdaság korszerűsítése, valamint a szállodaipar, a vendéglátás és az élelmiszeripar, ahol rendszeresen indulnak új fejlesztések.
Építőipari kerekasztal: közös fellépés a cél
A beszélgetésben szó esett az újonnan megalakult építőipari kerekasztalról is, amelyben az ÉVOSZ mellett az építész-, mérnöki és iparkamarák, valamint az út- és vasútügyi szakmai szervezetek vesznek részt.
Koji László hangsúlyozta: az építésgazdaság értéklánca rendkívül sokszereplős, az anyaggyártóktól a tervezőkön át a kivitelezőkig és üzemeltetőkig. Ma már senki sem lehet hatékony, ha a környezete nem az. A kerekasztal célja, hogy a különböző szereplők megértsék egymás problémáit, közös álláspontot alakítsanak ki, és egységesebben lépjenek fel szakmai, illetve piaci szabályozási kérdésekben – a szakma és a kormányzat felé egyaránt.
Kamarák és érdekképviselet
A műsor végén tisztázásra került a kamarák szerepe is. Koji László elmondta: ezek alapvetően munkaadói, piaci érdekképviseletek, amelyek a vállalkozásokat és a szakembereket – mérnököket, tervezőket – képviselik. Céljuk a versenyképesség javítása, a szakmai felkészültség erősítése és a piaci feltételek alakítása.
Ez élesen különbözik a szakszervezetektől, amelyek elsősorban a munkavállalók érdekeit védik. A két világ más logika mentén működik, de az építőipar stabilitásához mindkettőre szükség van.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
