„A zsidó temetők a Messiás eljöveteléig állnak” – miért égető a magyarországi temetők jogi rendezése?
A december 11-i Pirkadat adásában Breuer Péter vendége Ráv Szabó György volt, a Mazsök elnöke, a HDK kuratóriumának tagja és egy budapesti templomkörzet rabbija. A beszélgetés központi témája a magyarországi zsidó temetők helyzetének máig rendezetlen kérdése volt – jogi, vallási és történelmi összefüggésekkel együtt.
Mi különbözteti meg a zsidó temetőt bármely más temetőtől?
Ráv Szabó György a beszélgetés legelején kijelentette: a zsidó temetők statusza alapvetően eltér a keresztény vagy más felekezeti temetőkétől.
A zsidó vallásjog szerint egy sírkert „az idők végezetéig” áll, vagy ahogy a rabbi fogalmazott:
„a Messiás eljöveteléig” nem bontható meg, nem számolható fel, nem telepíthető át, nem értékesíthető.
Ezzel a világos vallási szabállyal azonban szemben áll a hatályos temetőtörvény, amely általános rendelkezéseket tartalmaz: ha a sírhelyek megváltási ideje lejár, a temető akár felszámolható is. Ez – mondta a rabbi – a zsidó temetők esetében teljességgel elfogadhatatlan.
A holokauszt öröksége: 1600-nál is több elhagyott temető
A beszélgetés fájdalmas történelmi tényre épült:
a vidéki zsidóság többségét 80 évvel ezelőtt meggyilkolták, örökösök nélkül maradtak közösségek és temetők, amelyeket így máig senki sem gondoz.
Hivatalosan 1467 elhagyott zsidó temetőről tudunk, de a rabbi hangsúlyozta, hogy az elmúlt években felfedezett újabb temetők miatt a reális szám 1600 fölött van.
„Ennek az egyik eredménye, hogy települések százain vannak magára hagyott, benőtt, ismeretlen zsidó sírkertek.”
Kinek a tulajdona a temető? A káosz hét formája
A helyzet rendezését az is bonyolítja, hogy a zsidó temetők tulajdonjoga Magyarországon rendkívül sokféle:
- egyházi tulajdon (alig több mint 400 temető),
- önkormányzati tulajdon,
- állami tulajdon,
- magántulajdon (!),
- vegyes tulajdon,
- és számos olyan terület, amelynek státusa rendezetlen.
A legnagyobb veszélyt azok a magántulajdonba került temetők jelentik, amelyek közül 68-at tartanak számon. A rabbi példaként említette:
„Budapesttől nem messze családi házak kertjében nő a paradicsom és az uborka a sírkövek között.”
Ez a helyzet szerinte jogi nonszensz, és morálisan is tarthatatlan.
Mi lenne a megoldás? Jogi rendezés és állami szerepvállalás
A rabbi világossá tette: a probléma elsődlegesen nem pénzügyi, hanem jogi.
- A temetőtörvényt módosítani kell, hogy zsidó temetőt ne lehessen felszámolni.
- Rendezni kell a tulajdoni viszonyokat – a rabbi javaslata szerint csak két tulajdonosi forma maradjon:
- önkormányzati,
- vagy egyházi.
- A Mazsök – létrejöttének alapjául szolgáló párizsi békeszerződés szellemében – részt vállalna ebben a rendezési folyamatban.
„Néhány éve dolgozom ezen, feltehetően aktív szerepem lesz benne, hacsak délután nem jutt el a villamos” – jegyezte meg derűsen.
A fizikai rendbetétel külön fejezet
A temetők gondozása hatalmas feladat. Bár létezik olyan állami támogatási rendszer, amely a kistelepüléseken pap nélküli felekezeteknek temetőfenntartásra biztosít forrást, ez még együtt sem elegendő több mint 1400 sírkert szakszerű ápolására.
Miközben – tette hozzá a rabbi – „szakértőből szerencsére van elegendő az ortodox világban”, az anyagi háttér messze nem biztosított.
Mit jelent ez vallásjogi szempontból?
Breuer Péter frappáns megjegyzésére – miszerint „a Messiás nemcsak nem jött, de nem is telefonált” – a rabbi mosolyogva válaszolt, de megerősítette:
A zsidó temető örök érvényű szentség, amelyet sem felszámolni, sem áthelyezni nem lehet.
Ez a vallásjogi alapvetés ütközik ma a temetőtörvény logikájával – ez a konfliktus sürgős módosításért kiált.
Mikor lesz ebből törvénymódosítás?
A rabbi szerint:
- létezik előkészített javaslat,
- van szakmai konszenzus,
- a kérdés politikai döntést igényel,
- és egyben kormányzati koordinációt.
A beszélgetés végén Breuer Péter humorral zárta a témát:
„Most már jól vizsgáztam? Tudom, hogy a temetők a Messiásig állnak!”
„Erre ötöst adok” – felelte a rabbi.
Tanítás, hanuka és jókívánságok
A műsor zárásában Szabó György beszélt a Vasvári Pál utcai zsinagóga tanítási rendjéről, majd hanukai jókívánságok hangzottak el. Breuer Péter pedig jelezte: a kapcsolat és a beszélgetés folytatódik, mert „sokáig fogunk élni, és sokáig fogom még kérdezni”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
