„A könnyedség mögött keserves munka van” – Schild Tamás fotóművész története
A Fülszövegelő vendége ezúttal Schild Tamás fotóművész volt, akivel több mint négy évtizedes ismeretség köti össze a műsorvezetőt. A beszélgetésben szó esett a művész különleges pályakezdéséről, a fotográfia személyes gyökereiről, és arról, hogyan lett a gyászból nemzetközi karrier.
Egy gyermekkori szenvedély újjászületése
Schild Tamás tízéves kora óta fényképezett, de igazi fordulat 50 éves korában következett be.
„Édesanyám halálakor neki és a kertjének próbáltam emléket állítani. A 40 év történetét próbáltam összefoglalni egy fotósorozatban.”
Az internetre feltöltött képek meglepő visszhangot váltottak ki: másokat is megérintett a személyes történet. A sorozatban megjelentek a vidéki élet szereplői, köztük azok a cigány emberek is, akik gyerekkorában körülvették. Egyik portréja olyan erősre sikerült, hogy az indította el a fotóművészi úton.
„Ekkor készült az első cigányportré, amiről azt gondoltam: hűha, ez erős.”
Díjak, elismerések és a fotóművész születése
2013-ban a „Feketén-fehéren – a cigány–magyar együttélésről” című pályázaton fődíjat nyert, a zsűri elnöke Sára Sándor volt.
Két évvel később a Magyar Sajtófotó Pályázat emberábrázolás kategóriájának győztese lett.
Nemcsak alkot, hanem ír is: a Fotóművészet folyóiratban megjelent cikkében az amerikai fotográfus, Irving Penn életművén keresztül önmagáról is vallott.
Táncosok árnyékában – a balettfotók története
A legutóbbi sorozatában klasszikus balett-táncosokat örökített meg. A képek nem a színpad ragyogását, hanem a háttérben zajló kemény munkát mutatják.
„Az a könnyed kecsesség és szépség, amit a színpadon látunk, mögött elképesztő áldozat és fegyelem áll. Ezt szerettem volna láthatóvá tenni.”
A fekete-fehér képek a Backstage című sorozat részei, amelyeket az Egyesült Államokban is bemutatott.
Washingtonból New Yorkig – magyar fotós az amerikai közönség előtt
A kiállítások sora egy családi látogatásból nőtt ki.
„A rokonaim megmutatták a képeimet a barátaiknak, onnan hívtak meg Washingtonba, a Cultural Exchange Foundation révén.”
Az anyagot később a Liszt Intézetben is bemutatta, majd New Yorkban is kiállították. A város kulturális portálja az eseményt a hét tíz legfontosabb programja közé sorolta.
„Egy órásra tervezett bemutatóból egész estés beszélgetés lett. Felnőtt emberek könnyeztek a képek láttán.”
A balerina, mint metafora
Schild a balettben nem a csillogást, hanem az áldozatot látja.
„Az a cél iránti alázat és elkötelezettség érdekelt, ami négy-öt éves kortól végigkíséri ezeket a fiatalokat. A munkáimmal ez előtt a fegyelem és szépség előtt tisztelgek.”
A sorozat egyszerre dokumentarista és lírai, és ahogyan a műsorvezető fogalmazott, „a könnyedség drámája” jellemzi: a mozdulatok mögötti erőfeszítés, a tánc véges ideje és az elmúlás érzetének finom jelenléte.
A művész útja és elérhetősége
A fotóművész szabadúszóként dolgozik, képeit galérián keresztül egyelőre nem értékesíti.
„A legegyszerűbb, ha valaki megkeres. A rólam elnevezett schildtamas.com oldalon minden elérhetőségem megtalálható.”
Schild Tamás munkái láthatók a Heti TV videóiban és a Fülszövegelő felületein is.
Ha valakit mélyebben érdekel Schild Tamás életműve és fotográfiája, további anyagok és elemzések elérhetők a szofipress.com oldalon, a Fülszövegelő / Cikkek és tanulmányok menüpontban.
A beszélgetés folytatása itt látható.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
