„A Hezbollah állam az államban” – Dr. Kis-Benedek József szerint hosszú évekig isszuk még a térség határainak árát
A Pirkadat december 9-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő és egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában Libanon, Szíria, Törökország és a teljes közel-keleti erőtér állt – mindaz a geopolitikai zűrzavar, amelyet Breuer úgy vezetett fel: a megállapodások nem működnek, a fegyverek nem tűnnek el, és Izrael hiába tesz jelzéseket Washington felé.
Libanon: fegyverek, határzónák és a valóság
Breuer Péter azzal kezdte:
„Libanonban a megállapodást nem tartják be… a Hezbollah fegyvereket nem szolgáltatja vissza.”
Kis-Benedek azonban pontosította: a kérdés sosem a fegyverek visszaadásáról szólt, hanem arról, hogy a Hezbollah az országhatárhoz képest hol helyezkedjen el:
„A litánium folyótól északra fognak elhelyezkedni, és délen nem fognak tevékenykedni.”
A libanoni hadsereg bevonulása – elvileg – része lenne a rendezésnek, ám a szakértő ezért sem lát valós esélyt:
„A libanoni hadsereg nem akar összetűzni semmiképpen a Hezbollahhal… a Hezbollah gyakorlatilag állam az államban.”
A UNIFIL-kék sisakosok kivonása sem reális: Izrael szerint részrehajlók, de „onnan nem szabad őket kivonni”.
Szíria: új öltönyök, régi rendszer
A beszélgetés Szíria felé terelődött, ahol Breuer a frissen kinevezett elnök „olasz öltönyeit és amerikai parfümjét” említette, utalva a látszólagos modernizálódásra. Kis-Benedek azonban így látja:
„A belpolitikai helyzet sokkal nyugodtabb, mint volt… de senki ne várja, hogy egyik napról a másikra megoldódik.”
A szakértő felidézte: a térség határait valóban „körzővel és vonalzóval” húzták meg, és:
„Ennek mind a mai napig isszuk a levét, és még sokáig fogjuk inni.”
A felelősséget szerinte több hatalom is viseli:
„Mind a kettő. Az ottománok is, az angolok is… és a franciákat is belevenném.”
A volt szíriai elnök sorsa kapcsán pedig hozzátette:
„Basár al-Aszad most már ebből a szempontból le van írva… az úgynevezett úri menekültek életét éli.”
A Golán és a katonai realitás
Breuer felvetette, hogy izraeli katonák szerint stratégiai vétek lenne visszaadni a Golánt. Kis-Benedek erre határozottan reagált:
„Ha nekem tetszik egy másik országnak a területe, akkor fogom és elfoglalom? Putyin is ugyanezt csinálja.”
A katonai érvek tehát nem írják felül a nemzetközi jogi kérdéseket.
Törökország ambíciói: középhatalom, amely diktálni is szeretne
A szakértő szerint Ankara saját pozícióját akarja megerősíteni:
„Törökország regionális középhatalom… nagyon komoly érdekei vannak a különböző kurd frakciók semlegesítésében.”
Emellett a gázvezetékek és a gázrendezés körüli szerep is motiválja, amely azonban „ellentétes az izraeli érdekekkel”.
A Hamasz elleni műveletek második fázisa kapcsán Kis-Benedek egyértelmű volt:
„A Hamaszt nem lehet megsemmisíteni.”
Holttestek, ürügyek és terrorszervezeti leszámolások
A Trump-terv következő szakaszához szükséges lenne egy eltűnt izraeli katona holttestének visszaadása, ám ez késik.
Kis-Benedek szerint:
„Biztos vagyok benne, hogy az időjáráshoz nincs köze… nyilván más ürügy van.”
Az Elsabáb vezetőjének meggyilkolása kapcsán pedig így fogalmazott:
„Ezeknél a terrorszervezeteknél előfordul… nem tárgyalasztalnál rendezik a vitás kérdéseket.”
Egyiptom, Jordánia és az amerikai pénzek
Breuer felvetette az újabb gyorssegélyek kérdését is. A szakértő szerint mindenki anyagi segítségre szorul, de az USA már nem oszt pénzt felelőtlenül:
„Nem egy fejős tehén… nagyon meggondolják, kinek és mennyit.”
UNRWA: segélyszervezet vagy rendszerhiba?
Az UNRWA működését Izrael és részben az USA terrorszervezeti kapcsolatok miatt bírálja. Kis-Benedek:
„Különböző fázisokon ment át… de mégiscsak egy intézmény. Hogy kiket vesz fel, kiket építenek be, az egy más kérdés.”
A helyzet: rendezés nélkül nincs kilábalás
A szakértő szerint a folyamatok lassúak, töredezettek, de elindultak:
„Itt most már a rendezés elkezdődött.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
