„Aki orvos volt, az orvos marad” – újbudai körkép Dr. László Imrével
Ha valaki évtizedekig kórházigazgatóként dolgozik, nehezen tudja levetkőzni az orvosi szemléletet akkor is, ha idővel polgármester lesz. Dr. László Imre, Újbuda (XI. kerület) DK-s polgármestere pontosan ilyen alkat: saját bevallása szerint is szolgálni ment át a politikába, csak a köpenyt cserélte öltönyre.
A Pirkadat stúdiójában most is egyszerre beszélt orvosként, városvezetőként és aggódó „házigazdaként” Újbudáról – az új napos kórházról, a lakásépítési boomról, a közlekedésről, a bölcsődék helyzetéről és a háziorvosokról.
Napos kórház: kész, de még mindig nem indulhat
A beszélgetés elején Breuer Péter rögtön rákérdezett arra, amit hónapok óta firtat: mikor nyit végre az új, egynapos sebészeti központ a XI. kerületben?
„Az ellenőrzés és a szakhatóság részére nyitva van a kapu. Nem odadják el” – foglalta össze keserűen László Imre a helyzetet. Az épület készen van, berendezve, az orvosi és szakdolgozói gárda is várja az indulást, a polgármester saját bevallása szerint már „holnap nyitna”. Csakhogy a tűzoltóságtól az ÁNTSZ-ig több szakhatóságnak kell engedélyeznie az intézmény működését, és ez szerinte fájdalmasan lassan halad.
A legelsőként induló szakma már megvan: a szemészet. A szürkehályog-műtétekre hatalmas az igény, ezek beindításával sok újbudai betegnél csökkenhetne a várakozási idő. A műsorvezető félmosollyal meg is jegyzi: „legalább a választásokra jobban fognak látni”. A polgármester gyorsan lehűti a poént: nem kampányfogásról, hanem valós egészségügyi szükségletről van szó.
Lakásdömping 3%-os hitellel – szolgáltatások nélkül
A központi kormány új, kedvezményes – 3%-os – hitelprogramja láthatóan megmozgatja az ingatlanpiacot, de Újbudán ennek árnyoldalaival is számolni kell. László Imre nem kertel: a kerület számára a most futó, kiemelt állami beruházások egy része inkább teher, mint áldás.
Több ipari, „rozsdaövezeti” területre rányomták a pecsétet: jönnek az óriási lakóparkok, több ezer új lakással. „Nem ezzel van bajom” – teszi hozzá. A valódi gond az, hogy a lakások mögött nem jelennek meg arányosan az óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, közlekedési fejlesztések. Vagyis: az emberek beköltöznek, a mindennapi élet feltételei pedig sokszor csak évekkel később követik őket.
Madárhegy: előbb házak, aztán busz – de legalább már szervezik
A madárhegyi városrész jó példa erre: a domboldal már tele házakkal, de a közlekedés csak most kezd igazán utolérni mindent. A polgármester elmondása szerint két hete a BKK vezetése személyesen járt kint a kerületben, és részletesen átbeszélték, milyen buszjáratokra, útvonalakra és megállókra lenne szükség.
„Ezzel a résszel nincsen gondunk” – mondja. Azt állítja, a szakmai egyeztetés megtörtént, a BKK bemutatta a tervezett új járatokat, és a kerület részéről megvan a készség az együttműködésre. A kérdés, mikor látszik ebből valami a közlekedők szemszögéből is.
Bölcsőde: megnyert pénz, meg nem érkezett forrás
Sokkal kevésbé rózsás a kép a bölcsődei férőhelyek bővítésénél. László Imre szerint Újbuda tavaly 870 millió forintot nyert bölcsődeépítésre – papíron. A pénz azonban a mai napig nem érkezett meg.
„Most már a reklamáló leveleinkre se válaszolnak” – fogalmazza meg frusztrációját. A kerületben közben nő a gyerekszám, az új lakóövezetek népessége, de a legkisebbek elhelyezése sokszor küzdelem a szülőknek.
Közétkeztetés: per, fellebbezés, döntés – és nem lesz áremelés
Van viszont olyan terület, ahol a polgármester szerint sikerült stabil helyzetet teremteni: ez a közétkeztetés. A kerület közbeszerzése körül volt jogvita, a vesztes fél fellebbezett, de a Közbeszerzési Döntőbizottság minden pontban megalapozatlannak találta a panaszt.
„Rendben vagyunk a közétkeztetéssel. Nincs áremelés, nem növeljük” – mondja a polgármester. Sőt, azt állítja: a tender eredményeként éves szinten 7–800 millió forintos megtakarítás keletkezik, amit nem „jutalomkeretként” fognak elkölteni, hanem visszaforgatják magára az étkeztetésre, jobb minőségre, jobb ellátásra.
Száz háziorvos, de a többség már idősebb
A beszélgetés során szóba kerül az alapellátás is. A polgármester friss számokat hoz: a XI. kerületben jelenleg 77 felnőtt és 23 gyermek háziorvosi praxis működik, vagyis pontosan 100. Könnyű szám, de a mögötte rejlő kép már kevésbé megnyugtató.
„Többségük szépkorú” – ismeri el. Vagyis a háziorvosi rendszer egyre inkább a nyugdíjhoz közelítő, sokszor már túl is lépő orvosokra támaszkodik. Ez nemcsak utánpótlási kérdés, hanem az ellátás hosszú távú fenntarthatóságát is érinti.
A szakrendelőben a tárgyi feltételek – képalkotó berendezések – megvannak, a gond inkább a személyzet: radiológusból, szakorvosból országos hiány van, ezt Újbuda is megérzi.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
