„A halottakért végzett munka az egyetlen valóban önzetlen cselekedet” – Szabó György a zsidó temetők jelentőségéről és a Mazsök feladatairól
A Pirkadat november 13-i adásában M. Kende Péter vendége ezúttal Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának elnöke volt. A beszélgetés apropóját a heti szakasz – Sára halálának története – adta, benne azzal a mozzanattal, hogy Ábrahám nem kérte, nem bérelte, hanem meg is vásárolta a temetés helyét. Innen indult a beszélgetés a zsidó temetésről, a temetők szentségéről és a magyarországi 1600 zsidó temető sorsáról.
A temető a közösség első intézménye
Szabó György hangsúlyozta:
„Az első dolog a temető kiválasztása, a második a rituális fürdő, és a harmadik a zsinagóga létrehozása.”
A temető nemcsak hely, hanem spirituális jelentőségű intézmény, amely a zsidóság életének egyik legfontosabb eleme. A heti szakaszban szereplő Mákhpéla-barlang – Sára sírja – szerinte „pontosan az adásvételi szerződés miatt” bizonyítja a zsidó jelenlét történelmi legitimitását Izrael földjén.
A temetőkhöz való viszonyt egy hagyomány is kifejezi:
„Három dolog van, amelyért a fizetséget ezen a világon kapja meg az ember: a holtak tisztelete, a szülők tisztelete és a könyörületesség.”
A halottakért végzett munka azért különleges, mert – ahogy Szabó fogalmazott –
„Ők nem fogják tudni viszonozni azt a segítséget.”
1600 elhagyott temető – és még mindig találnak újakat
Magyarországon több mint 1600 elhagyott zsidó temető található.
„Pont a múlt héten hívtak föl, hogy még egy újabb zsidó temetőre bukkantak egy Nógrád megyei település mellett az erdőben.”
A szám folyamatosan nő, és felújítani sem lehet mindet: „annyi pénz a világon nincsen”. A cél inkább az, hogy legalább körbe legyenek kerítve, mert a legtöbb helyen a sírkövek töredéke maradt meg.
Egy kelet-magyarországi példát is hozott: 11 álló sírkő mellé a radarozás után 137 sírt sikerült azonosítani.
Jogi űr: a temetőtörvény nem ismeri a zsidó temető fogalmát
Különösen súlyos probléma, hogy a magyar temetőtörvény nem rendelkezik a zsidó temetők státuszáról.
„Több mint két éve tárgyalásban állunk az igazságügyi minisztériummal, hogy módosítani tudjuk a temetőtörvényt.”
Ez nem elméleti kérdés: egy nagy vidéki városban lakópark építése közben csontokra bukkantak, és kiderült, hogy a területen egykor zsidó és református temető volt. A zsidó sírok esetében a szabály világos lenne:
– meg kell állítani az építkezést,
– be kell keríteni a területet,
– érintetlenül kell hagyni.
Csakhogy erre nincs jogszabályi keret – és ez minden újonnan felfedezett temetőnél problémát okoz.
A felújítás előtt mindig szakember kell
Szabó külön figyelmeztette a jószándékú önkénteseket és diákcsoportokat:
„Nagyon könnyű kárt tenni egy-egy zsidó temetőben.”
A felújításnak alapfeltétele, hogy hozzáértő szakember előzetesen feltárja a területet, hiszen a föld alatt a sírok többsége jelöletlenül rejtőzik.
Bodrogzug: az egyedülálló „szigeten lévő” zsidó temető
A beszélgetés végén M. Kende Péter felidézte a Bodrogzugban található temetőt, amelyet csak csónakkal lehet megközelíteni.
Szabó ezt megerősítette:
„Ilyen zsidó temető, ami egy szigeten helyezkedik el, nagyon kevés van.”
A Mazsök néhány éve rendbe hozta, és a térség – Tokaj, Sárospatak, Miskolc – zsidó öröksége kapcsán Szabó több példát is hozott:
– a nagyszőlősi temetőt, ahol „a bálsem apja fekszik”,
– a sárospataki temető első világháborús zsidó honvédjeit,
– és azt, hogyan rajzolódik ki egy település története a sírkövekből.
„Pontosan lehet látni, hogyan fejlődött a település, hiszen a zsidóság együtt fejlődött vele.”
A temetők történelmi és lelki térképek
Szabó György szerint a zsidó temetők kortörténeti dokumentumok, és megőrzésük nemcsak vallási, hanem kulturális kötelesség is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
