„Ha nincs nullás számla, leáll a város” – Naszályi Gábor ultimátuma a főváros és a kormány felé
A Pirkadat november 12-i adásában M. Kende Péter vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a 168 órás ultimátum állt, amelyet a szakszervezet adott a kormánynak és a fővárosnak: ha nem kezdődnek meg érdemi tárgyalások, Budapest közlekedése akár le is állhat.
168 órás ultimátum: csütörtök 13 órakor lejár
„Csütörtök 13 órakor” – mondta Naszályi Gábor, amikor M. Kende Péter arról kérdezte, mikor jár le az ultimátum.
Az elnök szerint eddig csak a főpolgármester reagált, a kormány részéről sem Gulyás Gergely, sem más illetékes nem válaszolt: „Egy automatikus érkeztető emailt kaptam, ennyi.”
Ennek ellenére a szakszervezet megpróbálta újra asztalhoz ültetni a feleket: „Csütörtök 11 órára hívtuk őket a szakszervezeti székházba, semleges területre. A hétfői napra pedig a BKV Zrt. székházába terveztük a következő lépcsőt.”
Munkavári fórumok, ha nincs megállapodás
„Ha nem lesznek érdemi tárgyalások, elkezdjük a munkavári fórumokat szervezni, és oda is meghívjuk a feleket” – mondta Naszályi.
Hozzátette, ezek nemcsak tiltakozó események lesznek, hanem lehetőségek is: „Szeretnénk módot adni arra is, hogy ha csoda folytán mégis megszületik a megállapodás, a felek ezt ünnepélyesen bejelenthessék a dolgozóknak.”
A rossz forgatókönyv: mínusz 37 milliárd
A szakszervezeti vezető részletesen ismertette, mi történik, ha nem sikerül rendezni a főváros pénzügyeit:
„Decemberben nincs nullás számlája a fővárosnak. Onnantól kezdve a bankok fölmondhatják a folyószámlahitelt – ott a vége.”
Szerinte nincs olyan forgatókönyv, amelyben a város pénzügyei nullára hozhatók:
„Ha valami csoda folytán sikerülne is, akkor is mínusz másfél milliárdnál tartanánk. A legrosszabb esetben 35–37 milliárdos mínusz lenne, ami kezelhetetlen.”
Ha pedig sikerülne is rövid időre nullára hozni a számlát, „ez a mínusz január elsején visszajön, miközben március közepéig nincs érdemi bevétel. Tehát gyakorlatilag megáll a város.”
„A főváros csak engedéllyel vehet fel hitelt”
„Ha elfogy a pénzünk, vagy kölcsönt kérünk, vagy éhezünk. A főváros csak kormányengedéllyel vehet fel hitelt” – fogalmazott Naszályi Gábor.
Hangsúlyozta: „Nem akar senki úgy szolidaritást gyakorolni, hogy közben éhezik.”
Szerinte a budapestiek nem látják pontosan, mi hova kerül: „Nem mondom, hogy nincs visszaosztás, de nem átlátható. Az viszont elfogadhatatlan, hogy ne működjenek a közszolgáltatások, mert nincs pénz a közlekedésre, utakra, bérekre.”
„Ha nem fizetnek, nem kötelesek dolgozni”
A szakszervezet álláspontja világos: „A dolgozókat tájékoztatjuk arról, hogy abban az esetben nem kötelezők munkavégzéssel, ha az elvégzett munkájukért nem kapják meg a fizetésüket.”
Ez nem sztrájk, hanem ténymegállapítás: „Ha nincs pénz, nincs munka – és megáll a város.”
Kende Péter szerint ez paradox helyzet: miközben nincs pénz, mégis bértárgyalásokat kellene kezdeni.
Naszályi elismerte: „A vállalatok nem tudnak érdemi tárgyalást folytatni, mert a tulajdonos nem ad nekik engedélyt sem béremelésre, sem működésre.”
A Kúria döntése: jogosulatlan elvonások
A szakszervezeti vezető szerint a múlt héten megszületett kúriai döntés egyértelmű:
„Kimondta, hogy jogosulatlanok voltak ezek az elvonások. Ha már senkinek nem hiszek, a Kúriának csak kell.”
Sajnálja, hogy a döntés nem kapott nagyobb nyilvánosságot: „Ha én lennék a főpolgármester, sajtótájékoztatót hívnék össze, és a Kúria ítéletét minden újsághoz, tévéhez eljuttatnám. Amíg az emberek nem látják feketén-fehéren, addig marad a zavar.”
Turisták, lepukkant város és elmaradt fejlesztések
„Budapesten annyi turista van, hogy vasárnap a rakparton húsz percig tartott átmenni. De nem azt akarják látni, mint a múlt rendszerben: lövedéknyomos házakat és lepusztult épületeket, hanem egy modern, zöld várost” – mondta M. Kende Péter.
Naszályi szerint a fejlesztések ellenére a működéshez nincs elég bevétel, és a város alapfunkciói kerültek veszélybe.
Akadálymentesítés és mindennapi valóság
A beszélgetés végén szóba került a fogyatékossággal élők helyzete is.
„Apám csak tolókocsival tud közlekedni. Segítünk, toljuk, de van, hogy egyszerűen nem jutunk be – se rámpa, se megközelíthetőség. A látássérültek is nehéz helyzetben vannak. Ez lenne a minimum” – mondta Naszályi Gábor.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
