„A szúnyogok túl fogják élni az emberiséget”
Rusvai Miklós víruskutató a szúnyogok terjesztette betegségekről, a drónos rémhírekről és a magyar mézek erejéről
A Pirkadat című műsorban M. Kende Péter vendége dr. Rusvai Miklós víruskutató volt. A beszélgetés első részében a szúnyogok által terjesztett betegségekről, a szúnyoggyérítés hatásosságáról és az interneten terjedő álhírekről esett szó, majd szóba került a méhészet, a magyar méz hírneve és a különböző mézfajták egészségre gyakorolt hatása is.
Drónról terjesztett betegség? „Rémhír az egész”
A műsorvezető azzal a kérdéssel indított, hogy igaz lehet-e az interneten keringő hír: drónokkal is terjeszthető a kéknyelv-betegség.
„Mindent lehet drónról terjeszteni – rémhíreket is” – reagált nevetve Rusvai Miklós.
Hozzátette: „Elméletileg fertőzött szúnyogokat valóban lehetne drónnal szállítani, de sokkal egyszerűbb, ha rábízzuk a természetre. A szél sokkal hatékonyabban elsodorja a szúnyogokat, mint bármilyen drón.”
A víruskutató elmondta, hogy a szúnyogszezon végéhez közeledve a betegségek, mint a kéknyelv, a mixomatózis vagy a nyugat-nílusi láz, fokozatosan eltűnnek:
„Ahogy egyre több a csípős, fagypont alatti éjszaka, ezek a vírusok is visszahúzódnak. Néhány túlélő szúnyog még terjesztheti a kórokozókat, de a hideg megoldja a problémát.”
„Ha madár eszik fertőzött szúnyogot, nem lesz semmi baja”
A laikus kérdésre, hogy mi történik, ha egy madár megeszik egy fertőzött szúnyogot, Rusvai Miklós így felelt:
„Semmi baja nem lesz. A gyomorsósav az egyik leghatékonyabb védelmi rendszer – nagyon kevés kórokozó éli túl. Ugyanez igaz az emberre is: amit lenyelünk, az az esetek túlnyomó többségében elpusztul a gyomorban.”
A szúnyoggyérítés: szükséges, de nem mindenható
A szakember szerint a szúnyoggyérítés alapvetően hasznos, de vannak korlátai.
„A szelektív gyérítés elsősorban a csípőszúnyogokra hat, viszont a többi, például a tigris- vagy törpeszúnyogokra nem. Sajnos épp ezek a fajok terjeszthetnek betegségeket, például a kéknyelvet vagy a nyugat-nílusi vírust.”
A teljes kiirtás viszont nem lehetséges, és nem is lenne kívánatos.
„Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy ezek az élőlények velünk élnek. Kellemetlenek, de nem fogják veszélyeztetni az emberiség létét. A szúnyogokat, a vírusokat és a baktériumokat nem fogjuk kipusztítani – ők túl fogják élni az emberiséget.”
A méhészet: magyar sikertörténet
A beszélgetés második felében a doktor méhészként szerzett tapasztalatairól is mesélt.
„Természetesen vannak mézversenyek, és a magyar mézek nagyon jól szerepelnek ezeken. Minden országnak megvan a maga mézspecifikuma – nálunk az akácméz a legismertebb, és világszinten is elismert.”
Rusvai Miklós ugyanakkor hozzátette: „A világban más mézfajták is híresek. Új-Zélandon a manuka méz a legkeresettebb, Törökországban a fenyőméz, Dél-Amerikában pedig különleges gyümölcsök nektárjából gyűjtött mézek számítanak különlegességnek.”
Magyarországon ő személy szerint a hársmézet kedveli a legjobban:
„Az akác remek, de a hárs íze és hatása különlegesebb. Légzőszervi betegségekre is kifejezetten ajánlott.”
Akác, repce, hárs – minden méznek megvan a maga ereje
A kutató szerint az akácfa megítélése nem egyszerű.
„Valóban idegenhonos faj, de Magyarországon sokat tett a futóhomok megkötéséért és az erdősávok kialakításáért. Méhészeti szempontból pedig rendkívül értékes.”
A repceméz más jellegű:
„Könnyen kristályosodik, viszont gyomorpanaszokra kifejezetten javasolt. Ahogy a hársméz a légúti betegségekre, úgy a repceméz a gyomor számára tesz jót.”
A különböző országokban eltérő a mézhez való viszony is:
„A németek és a skandinávok a kristályos mézet szeretik, a folyékonyat félkész terméknek tartják. Nálunk inkább a folyós méz a kedvelt – de ez ízlés dolga.”
„Tessék mézet fogyasztani – magyar mézet”
A beszélgetés végén Rusvai Miklós mosolyogva összefoglalta tanácsait:
„Tessék mézet fogyasztani, sokat, és lehetőleg magyar termelőtől! Mindegy, hogy akác, hárs, repce, gesztenye vagy vegyes – a lényeg, hogy természetes legyen. A méz nemcsak finom, hanem gyógyító erejű is.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
