„Nem projekt, hanem társadalmi küldetés”
Dr. Ujházi Lóránd: „Az antiszemitizmus elleni küzdelem az egyetem falain túl kezdődik”
A Heti TV Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége dr. Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára volt. A beszélgetés középpontjában az egyetemen indult új kutatás állt, amely az európai és magyarországi zsidóság történetét, a holokauszt emlékezetét és a modernkori antiszemitizmus társadalmi megjelenését vizsgálja. A kezdeményezés célja, hogy az egyetemi tudományos munka a közgondolkodás formálásában is szerepet kapjon.
„Egy hiátust pótolunk: a zsidóság kutatása eddig hiányzott”
Dr. Ujházi Lóránd elmondta, hogy az egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézete új irányt nyitott a kutatásaiban:
„Eddig sok keresztény témával foglalkoztunk – a keresztényüldözéssel, a Szentszék diplomáciájával vagy az iszlám tekintélyfogalmával –, de kimaradt a zsidóság története, a holokauszt emlékezete és a modern antiszemitizmus vizsgálata. Most ezt a hiányt szeretnénk pótolni.”
A kutatás az egyetem vezetésének támogatásával indult, és máris elindultak az első lépések:
„Külön kutatót neveztek ki, aki ennek a programnak az összehangolásáért felel. Decemberben már workshopot tartunk a Holokauszt Emlékközponttal közösen, és ebből szeretnénk egy tudományos kötetet, majd konferenciasorozatot is létrehozni.”
„A cél: az antiszemitizmus elleni fellépésben az egyetemeknek is szerepet kell vállalniuk”
A szakember szerint az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a kutatás megvizsgál, az egyetemek felelőssége:
„Azt szeretnénk feltárni, hogy mi az egyetemek szerepe az antiszemitizmus elleni fellépésben. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában sajnos egyre több helyen tapasztalható, hogy zsidó diákokat vagy zsidó témákat hátrányosan érint a megkülönböztetés.”
A kutatásnak ezért prevenciós jellege is van:
„Magyarországon szerencsére még nem rossz a helyzet, de látva a nemzetközi példákat, fontos, hogy időben lépjünk. Célunk, hogy a társadalom egészére hassunk, ne csak az egyetemi világra.”
„Több nyugat-európai egyetem kivonult a témából – mi épp most kezdjük el”
Dr. Ujházi beszámolt arról is, hogy sok nyugati egyetem épp az ellenkező irányba halad:
„Meglepő volt, amikor a partnereinket kerestük: több nagy európai egyetem leállította az antiszemitizmus-kutatásait. Azt mondták, lezárták a projektet. Mi éppen most kezdjük újra, és nem projektként, hanem hosszú távú társadalmi feladatként tekintünk rá.”
„Nem csak tantárgy, hanem élő tapasztalat”
A program nem csupán akadémiai kutatás, hanem oktatási reform is lesz:
„Szeretnénk kidolgozni tantárgyakat, de nem csak egy vizsgatárgyat. Olyan interaktív tananyagot képzelünk el, amelyben helyet kaphat például egy zsinagógalátogatás, egy kiállítás vagy akár múzeumpedagógiai program. Nemcsak a haderő és a közszolgálat dolgozóira, hanem a rendvédelemben és az oktatásban dolgozókra is gondolunk.”
Ujházi szerint az is fontos, hogy a téma a gyerekek nyelvén is megjelenjen:
„Más kutatásokban már próbáltuk: készítettünk mesekönyveket is, hogy a vallás és a társadalmi felelősség kérdéseit a legfiatalabbak is értsék. Most ugyanezt szeretnénk elérni az antiszemitizmus elleni nevelésben.”
„A kutatás célja, hogy az antiszemitizmust lefordítsuk a mindennapok nyelvére”
Az egyetemi tanár hangsúlyozta:
„Az akadémiai munka önmagában kevés. A cél, hogy a kutatási eredményeket lefordítsuk a hétköznapi emberek nyelvére. Nem mindenki ért diagramokat és statisztikákat – de mindenkinek joga van érteni, miről van szó.”
„A kritika és az antiszemitizmus határai”
A beszélgetés második felében M. Kende Péter az Izrael-ellenes megnyilvánulások és az antiszemitizmus határáról kérdezte a vendéget.
Dr. Ujházi válaszában így fogalmazott:
„Azt gondolom, ki kell dolgozni azokat az eljárásmódokat, amelyek megszüntetik az egyetemek elefántcsonttorony-jellegét. Az akadémiának vissza kell kapcsolódnia a társadalomba. Az antiszemitizmus elleni fellépés globális ügy, amelyben mindenki érintett.”
Hozzátette:
„Izrael belső politikai döntéseit leginkább azok tudják megítélni, akik ott élnek. Az viszont már egyetemes felelősség, ha valaki zsidókat vagy zsidó intézményeket támad – ez minden társadalom ügye.”
„A kutatás nem maradhat az elefántcsonttoronyban”
A tanár szerint a társadalom felé való nyitás az akadémiai hitelesség része kell, hogy legyen:
„Természetesen szükség van magas szintű tudományos párbeszédre, konferenciákra, de kell egy háttércsapat, amely az eredményeket közérthető formában továbbadja.”
Példaként hozta, hogy már léteznek olyan kutatások, amelyek kimutatták: azok a fiatalok, akiknek van zsidó barátjuk vagy családi kapcsolatuk, jóval kevésbé fogékonyak az antiszemitizmusra.
„Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy az oktatásnak és a személyes tapasztalatnak kulcsszerepe van a megelőzésben.”
„A társadalmi prevencióhoz közpolitikai akarat is kell”
Dr. Ujházi szerint a kutatás csak akkor érhet el eredményt, ha a jogalkotás és a közpolitika is követi:
„Meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok hogyan kezelik jogilag az antiszemita megnyilvánulásokat. Ha a törvény és a valóság nem találkozik, akkor jogalkotói beavatkozásra van szükség.”
A cél tehát egy olyan központ létrehozása, amely összeköti az akadémiát, a döntéshozókat és az oktatási rendszert:
„Ez egy hub, egy kapcsolódási pont lehet, amelyben a tudomány, a jog és az oktatás együtt dolgozik a társadalmi felelősségvállalás erősítésén.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
