„A diplomácia nem e-mailben zajlik”
Dr. Gyarmati István: „A magyar–amerikai kapcsolatok erősödnek, de a háború végét csak Putyin döntheti el”
A Heti TV Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetésben a magyar kormány amerikai látogatásának értékelése, az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak új irányai, valamint a háború alakulása kerültek szóba.
„Diplomáciai siker – még ha sokan nem is értik”
Dr. Gyarmati szerint a washingtoni látogatás egyértelmű diplomáciai siker:
„Sokan kritizálják a miniszterelnököt és Donald Trumpot is, de ezek az emberek nem értik, milyen jelentősége van az ilyen találkozóknak. Ez nem e-mailben intézhető ügy. A diplomácia személyes jelenlétet, kapcsolatépítést, tárgyalást jelent.”
A szakértő úgy véli, hogy a találkozón több téma is szóba kerülhetett, mint amit a nyilvánosság lát:
„A dokumentumokban csak az amerikai forrásokból ismert részletek szerepelnek, de biztos vagyok benne, hogy sok minden elhangzott, ami még nem került nyilvánosságra. Lesznek még pozitív meglepetések a következő hónapokban.”
„Kisatomreaktorok és hadipari együttműködés – új fejezet kezdődhet”
Dr. Gyarmati kiemelte, hogy az energetikai és haditechnikai együttműködés kulcskérdéssé vált:
„A magyar miniszterelnök olyan lépéseket tett, amelyek nem zavarják az orosz kapcsolatokat, de javítják az amerikai viszonyt. Ilyen például Paks fűtőanyag-ellátása. Különösen fontos fejlemény, hogy Magyarország lehet az Egyesült Államok után a második ország, ahol kisatomreaktorokat rendszeresítenek. Ezek a beruházások gyorsan megtérülnek.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint a látogatás hadipari dimenziója sem elhanyagolható:
„Komoly katonai együttműködés és fegyverbeszerzés várható, amihez a magyar katonai doktrínának is alkalmazkodnia kell. Ez a NATO és az Európai Unió védelmi stratégiájába is illeszkedik.”
„Nemcsak vásárlunk, hanem doktrínát is váltunk”
A szakértő szerint a fegyverbeszerzések nem öncélúak:
„Most nem csak azért veszünk amerikai fegyvereket, mert elérhetők, hanem mert a NATO-doktrína és a magyar hadsereg fejlődési iránya is ezt indokolja. A korábbi években főként német fegyvereket vettünk, most az amerikaiakkal erősítjük az együttműködést.”
Mindez szerinte jelzi Magyarország többpólusú külpolitikai arculatát:
„Maradnak a svéd Gripenek, de bővül az amerikai kapcsolatrendszer. Ez valódi nemzetközi egyensúly.”
„Az Európai Unió részben örül, részben neheztel”
Gyarmati István úgy látja, hogy Brüsszel vegyes érzésekkel fogadta a washingtoni látogatás eredményeit:
„Egyes elemeket az EU is üdvözöl, másokat kevésbé. Ilyen például az, hogy az amerikai kormány egy évre felmentést adott Magyarországnak az orosz olajvásárlás szankciói alól. Ez valószínűleg nem tetszik Brüsszelnek, de az EU is hasonló engedményeket alkalmaz, így ez nem drámai különbség.”
A szakértő szerint nem a határidő a lényeges, hanem az, mit tud Magyarország addig elérni:
„Nem azon kell rugózni, hogy egy év vagy több, hanem azon, hogy ezalatt milyen stratégiai eredményeket tudunk felmutatni. Talán addig a harcok is véget érnek.”
„Trump megváltozott – Putyin túltolta a biciklit”
A beszélgetés utolsó részében Gyarmati Trump és Putyin viszonyáról beszélt:
„Amikor Donald Trump hatalomra került, sok oroszbarát kijelentést tett. Akkor azt írtam, hogy nekünk van egy nagyon kemény szövetségesünk: Putyin. Túltolta a biciklit. Trump többször is belesétált a csapdájába, de rájött, hogy ez nem működik, és elkezdett változtatni a politikáján.”
Gyarmati szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági nyomása döntő lehet:
„Ha sikerül elérni, hogy Oroszországnak ne legyen elég pénze és üzemanyaga a háború folytatásához, akkor Putyin kénytelen lesz tárgyalni. Ehhez nemcsak szankciók kellenek, hanem a finomítók elleni ukrán akciók is hatásosak.”
„Ukrajna már fejlettebb fegyverekkel harcol”
A szakértő megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg fegyverzete sok tekintetben megelőzi a várakozásokat:
„Ukrajnának már van olyan fegyvere, ami jobb, mint a híres Tomahawk rakéta. Nagyobb hatótávolságú, nagyobb robbanóerejű – és mindez saját fejlesztés. Ez mutatja, hogy az ukrán hadiipar óriási fejlődésen ment keresztül.”
„A Kremlben már morognak”
Gyarmati szerint a háború kimenetele belső orosz folyamatoktól is függ:
„A Kremlben már zaj van. Nem lázadásról beszélünk, de a rendszer morog. Putyinnak reagálnia kell, ha nem akarja megvárni, hogy úgy járjon, mint Gorbacsov.”
„Reméljük, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítik”
A biztonságpolitikai szakértő szerint a cél egyértelmű:
„Ha sikerül Putyint gazdaságilag és katonailag sarokba szorítani, akkor talán eljutunk oda, hogy leül a tárgyalóasztalhoz. Ez a háború végét nem a fronton, hanem a Kremlben fogják eldönteni.”
„A diplomácia a jövőről szól”
M. Kende Péter végül jelezte, hogy a New York-i polgármester-választás és az amerikai politikai folyamatok hatásairól a „Világ zsidó szemmel” című műsorban folytatják majd a beszélgetést.
Dr. Gyarmati István így zárta a mostanit:
„Nagyon szívesen jövök újra. A diplomácia nem e-mailben zajlik, hanem a jövőt készíti elő.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
