„Valami bűzlik a Kremlben” – Dr. Gyarmati István szerint Trump kínai nyitása új fejezetet hozhat a világpolitikában
A Pirkadat október 27-i adásában M. Kende Péter vendége dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában Donald Trump váratlan kínai útja, annak lehetséges geopolitikai következményei és az orosz–ukrán háború jövője állt. Gyarmati szerint „valami bűzlik a Kremlben”, miközben az Egyesült Államok és Kína közeledése akár Oroszország elszigetelődéséhez is vezethet.
„Ez most mindenkinek jó lesz – kivéve Oroszországnak”
Trump bejelentett kínai útja világszerte nagy figyelmet keltett. M. Kende Péter azt kérdezte: kinek fájhat leginkább a feje ettől?
„Azt gondolom, hogy ez majdnem mindenkinek jó lesz. Kínának és Amerikának mindenképpen, de még Európának is” – mondta Gyarmati István.
Szerinte a hosszú évek óta tartó amerikai–kínai gazdasági háború senkinek nem kedvezett:
„Ez a vámháború senkinek sem volt jó. Ha most Trump és Hszi Csin-ping megegyeznek, abból Európa is profitálhat. A kontinens már régóta szeretne saját gazdasági egyezséget Kínával, de eddig az amerikai nyomás miatt nem mert nyitni.”
Az egyetlen, akinek ez komolyan árthat – Oroszország. „Trump most nem Oroszországot akarja Kína ellen használni, hanem Kínát Oroszország ellen.”
„Trump rájött, hogy Kína nélkül nincs béke”
Gyarmati szerint az amerikai elnök stratégiát váltott:
„Trump belátta, hogy Kína nélkül nem lehet befejezni az orosz–ukrán háborút. Ezért most azt keresi, hogyan tudná rávenni Pekinget, hogy csökkentse az Oroszországnak szánt technológiai és anyagi támogatást.”
A szakértő elmondta, hogy Kína eddig nem szállított fegyvereket, de rengeteg úgynevezett „kettős felhasználású” árut – például csipeket és alkatrészeket – adott el Moszkvának.
„Ha Peking ezeket visszafogja, Oroszország súlyos helyzetbe kerül. Egyes becslések szerint akár az autógyártás is leállhatna, mert az orosz ipar önállóan képtelen ezeket az alkatrészeket előállítani.”
„Észak-Korea emberrel és lőszerrel segít, Kína minden mással”
Miközben Kína fokozatosan hátrébb léphet az orosz támogatásból, Észak-Korea maradhat Moszkva utolsó katonai szövetségese.
„Észak-Korea két dolgot tud szállítani: embert és lőszert. Ez sem kevés, de Kína nélkül az orosz hadigépezet sokkal nehezebben működik majd” – mondta Gyarmati.
„A fiatal kínaiakat nem érdekli Tajvan”
A beszélgetésben szóba került Tajvan kérdése is, amelyet Gyarmati szerint „mindenki igyekszik jegelni”.
„Ez az átmeneti állapot most mindenkinek jó – de csak átmenetileg. Hosszú távon Tajvan függetlenedni fog Kínától.”
A szakértő szerint ehhez generációváltás kell Pekingben:
„A 70 év feletti kínai vezetők még emlékeznek arra, amikor Tajvan Kína része volt. De a fiatalabbak – 60 alatt – már közömbösek. Őket egyszerűen nem érdekli Tajvan. A legutóbbi utamon magam is ezt tapasztaltam.”
Gyarmati szerint Kínában már megjelentek olyan hangok is, hogy „a tajvaniak valójában japánok” – ami szerinte „meglepően őszinte, de politikailag beszédes kijelentés”.
„Ha Kína visszafogja az olajimportot, az orosz gazdaság térdre rogy”
A nagykövet szerint az új amerikai szankciók gyors hatással lehetnek:
„Trump másodlagos szankciókat vezetett be, amelyek azokat büntetik, akik orosz olajat vásárolnak. India meglepően gyorsan beadta a derekát, és most Kína is lépett: megszüntette minden olyan olajimportját, amely nem csővezetéken érkezik. Ez az orosz export felét jelenti – hatalmas érvágás.”
Gyarmati szerint Japán is keményebben léphet fel, az új, nacionalista kormányfő pedig „örömmel ugrik rá minden keményebb külpolitikai lehetőségre”.
„Putyin addig bírja, amíg a hadseregnek van üzemanyaga”
A szakértő szerint Oroszországon belül már most érződik a gazdasági nyomás:
„Az ukrán hadsereg új stratégiája az orosz olajfinomítók megsemmisítése. Jelenleg már az orosz finomítók 20%-a nem működik, az országban benzinhány van. Putyin ezt addig tűri, amíg a hadsereg ellátása nem kerül veszélybe.”
A Kremlben pedig egyre nő az elégedetlenség:
„Egyre több hír szól belső feszültségről, Putyin félelméről. Valami bűzlik a Kremlben. Ez emlékeztet a Hruscsov–Brezsnyev váltás idejére: egyik napról a másikra változhat a vezetés.”
„Trump közel áll ahhoz, hogy béke-Nobel-díjat kapjon”
Gyarmati István szerint, bármennyien is ellenszenvvel figyelik Donald Trumpot, el kell ismerni:
„Halad a siker felé. Ha Kínával sikerül megegyeznie, nem kizárt, hogy jövőre béke-Nobel-díjat kap.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
