„Ha ez így marad, el fognak gyengülni a piaci szereplők” – Árréstop, kisboltok válsága és a kereskedelem túlélési harca
Október 15-én a Pirkadat vendége Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt. A beszélgetésben szó esett a kisboltok támogatásáról, az árréssapkák következményeiről, a kiskereskedelemre nehezedő nyomásról, és arról, hogy milyen hosszú távú veszélyekkel járhat a jelenlegi árszabályozási és adózási rendszer. M. Kende Péter műsorvezetésével mélyreható képet kaptunk a hazai élelmiszer-kereskedelem problémáiról.
Kisboltok a túlélés szélén
„Minden segítség számít, de nem elég”
Neubauer Katalin a beszélgetés elején arról beszélt, hogy a kormány által meghirdetett, 3 millió forintos egyszeri támogatás a kisboltok számára fontos lépés, de nem oldja meg a rendszerszintű problémákat. „A vásárlóerőnek az elszívása itt az árréssapkás rendelet hatására mégsem tudja ezt kompenzálni, mert a vásárlókat kéne valamilyen szinten ott tartani.”
Közösségi összefogásra lenne szükség
Felmerült a kérdés, hogyan lehetne a vevőket helyben tartani. Neubauer példaként egy német falu lakóinak összefogását említette, ahol a közösség maga működteti a boltját. Nálunk ez sokkal nehezebb, mivel – ahogy fogalmazott – „a régi, harminc évvel ezelőtti rendszer teljesen átalakult”.
A korábbi nagykereskedelmi hálózatok, amelyek stabilan ellátták a kisboltokat, mára megszűntek. „Független kiskereskedelmi egységek egész más helyzetben voltak. A piac szerkezetének alakulásával ezek a nagykereskedelmi raktárbázisok már nem tudtak működni.”
Az infláció diktálja a vásárlási szokásokat
Ár alapján választanak a vásárlók
A főtitkár szerint a vásárlói magatartást jelenleg egyetlen tényező befolyásolja igazán: az ár. „A vásárló első számú döntése főleg az infláció erős időszaka óta az ár alapján történik.” Ezért a nagyobb, olcsóbb boltok elszívják a forgalmat a kisboltok elől. „A kritikus tömeg az egészséges és fenntartható vagy motivált üzemeléshez alig van meg.”
A függetlenség ára: kevesebb volumen, nagyobb kockázat
Sok kisbolt a helyi igényekre szabja kínálatát, és ezért nem csatlakozik franchise hálózatokhoz. Ez segítheti a helyi kiszolgálást, de súlyos versenyhátrányt is jelent, ha nem tudják tartani az árversenyt.
Árréssapka – A rendszer, ami megbénítja a kereskedelmet
„Ott nem lehet 10% áréssel fenntartható módon gazdálkodni”
A kormány által bevezetett árréssapka szabályozás, amely 30 termékcsoport árát korlátozza 10%-os árrésre, még a nagy áruházláncokat is nehéz helyzetbe hozza. „Egy olyan szupermarket rendszerben, ahol a költségszint 25%, ott nem lehet 10% áréssel fenntartható módon gazdálkodni.”
Különösen igaz ez azokra a láncokra, amelyek széles választékot kínálnak. „Egy diszkontnál ez 100-120 terméket jelent, de egy szupermarketnél 500-800 terméket is érinthet.” És míg a diszkontok más termékkörökön kompenzálni tudják a kieső hasznot, a szupermarketek esetében nincs elegendő „nonfood” termék, amelyre magasabb árrés lenne érvényesíthető.
A diszkontok versenyelőnye
A diszkontláncok működési költségei alacsonyabbak. „Az ő költségszintjük legalább 10%-kal alacsonyabb, mint a szupermarketeké – 13% körüli.” Ezért ők könnyebben alkalmazkodnak az árréssapkákhoz, míg a szupermarketek és kisboltok súlyosan sérülnek.
A kiskereskedelmi adó további présbe helyezi a szereplőket
„Most már ötödik éve van kiskereskedelmi adó is”
A kiskereskedelmi adó, amely 100 milliárd forint feletti árbevétel esetén 4,5%, szintén komoly terhet ró a kereskedőkre. „Mi azt kérjük a kormánytól, hogy inflálják ezeket a sávokat” – mondta Neubauer. Hiszen a jelenlegi küszöbértékek már nem tükrözik a gazdasági valóságot, különösen több mint 50%-os infláció után.
„Ha ez a feszültség nagyon hosszú ideig fennmarad, akkor elgyengülnek azok a piaci szereplők, akik színesítik ezt a palettát.”
A sokszínűség védelme a túlélés záloga
Ne tűnjön el a választás szabadsága
Neubauer Katalin figyelmeztetett: ha a jelenlegi nyomás miatt sorra zárnak be szupermarketek és kisboltok, azzal nemcsak munkahelyek és helyi közösségek sérülnek, hanem a kínálat sokszínűsége is. „A vásárló hadd választhasson majd öt meg tíz év múlva is.” Ez nemcsak kényelmi kérdés – a magyar feldolgozóipar is megsínyli, ha eltűnnek azok a polcok, ahol eddig helyet kaptak a termékei.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
