„A bankok és a bíróságok kartellben működnek” – Dr. Marczingós László új frontot nyit a devizahitelesek ügyében
A Pirkadat október 15-i adásában M. Kende Péter vendége dr. Marczingós László ügyvéd volt, aki évek óta a devizahitelesek egyik legkitartóbb jogi képviselője. A beszélgetés során szó esett a bírósági ítéletek ellentmondásairól, az Európai Unió jogának figyelmen kívül hagyásáról, a bankok és a hatalom közti „alkukról”, sőt, a folyamatban lévő kilakoltatásokról is. Az ügyvéd szenvedélyes hangon fogalmazott: „A magyar bíróságok kiszolgálják a banki elvárásokat.”
„Banki alkalmazottak nélkül nem ment volna végbe ez a nemzeti tragédia”
Egy ügyvéd, akitől félnek a bankfiókokban
A beszélgetés könnyed iróniával indult. Marczingós László elmesélte, mi történik, ha magánemberként lép be egy bankba:
„Amikor elmegyek a saját bankfiókomba, érzem, hogy kicsit remeg a gyomruk, hogy ajvé, itt a Marczingós.”
Majd hozzátette: „Nem ez a célom, hogy rettegesben tartsam a banki alkalmazottakat, de banki alkalmazottak nélkül nem ment volna végbe ez a borzasztó nemzeti tragédia. Mindig van, aki végrehajtja a törvénytelen utasításokat.”
A Nürnberg-perek és a magyar bírói gyakorlat
„Attól, hogy van egy szabály, még nem biztos, hogy joghatályos”
Az ügyvéd a történelemből hozott példát a jogi felelősség kérdésére:
„A Nürnbergi perekben elítéltek bírókat és jogvégzett tisztségviselőket is. Attól, hogy van egy szabály, az még nem jelenti, hogy annak joghatálya is van.”
Saját tapasztalatát is megosztotta: „Amikor erre a perekben hivatkoztam, a kamara eljárást indított ellenem és 200 ezer forintos bírságot szabott ki.”
De a lényeget nem felejti el: „Elértem, hogy az Európai Bíróság kimondja: nem lehet beavatkozni a szerződésekbe, de ez a magyar bírói kart nem izgatja.”
Jogállam és valóság: „A Kúria meghackelte az uniós ítéletet”
„A magyar bíróságok megtagadják az uniós jog alkalmazását”
A műsor központi témája a devizahiteles perek jelenlegi állása volt. Marczingós szerint az Európai Unió Bíróságának döntéseit a Kúria tudatosan félreértelmezi:
„A Kúria meghackelte az Európai Bíróság C-630/23-as ügyét. Szűkítette a semmisségi okokat, és csak az árfolyamkockázati tájékoztatásból eredő semmisséget ismeri el.”
Pedig – ahogy hangsúlyozta – „a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelennek minősült, ez minden devizahiteles szerződést érvénytelenített volna.”
Szerinte azonban a bíróságok „önkényes jogalkalmazást” folytatnak: „A magyar bírói kar úgy fogja fel, hogy ha a Kúria valamit engedélyez, azt megteszik, ha nem, akkor egyszerűen megtagadják az uniós jog alkalmazását.”
„A bizottság és a magyar kormány bűnös alkut kötött”
„Három éve napi rendszerességgel szekálom az Európai Bizottságot”
Az ügyvéd nemcsak a hazai bíróságokat, hanem az uniós intézményeket is felelőssé teszi a helyzet fennmaradásáért.
„A Bizottság és a magyar kormány bűnös alkut kötöttek, hogy ne legyen vétó Brüsszelben. Cserébe elnézték Magyarországnak az uniós jog tagadását.”
Elmondása szerint évek óta próbálja rávenni az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást:
„Három éve napi rendszerességgel szekálom őket, de nem teszik. Most már viszont három főigazgatóságnál is napirenden van az ügy.”
Bizakodik abban, hogy „a tavaszi ítélet után a Bizottság csúnyán el fog bukni”, és hogy végül „át fog szakadni ez a dolog”.
Lex Marczingós: az ügyvéd saját törvényjavaslata
„Szeretném, ha belátásra bírnám a kormányt”
Marczingós konkrét javaslatot is megfogalmazott:
„Össze kéne szavazni a Lex Marczingóst, amivel elháríthatnák az uniós jog érvényesülését akadályozó rendelkezéseket. A DH-törvények döntő részét el kellene törölni, mert korlátozzák a fogyasztók jogait.”
Azt reméli, hogy ezzel a devizahiteles ügyek végre jogi és erkölcsi rendezést kapnának.
Banki kartell és bírói önvédelem
„A bankok és a Kúria megállapodtak, hogy az uniós jogot nem alkalmazzák”
Az ügyvéd szerint a helyzet már nem pusztán a bankokról vagy az adósokról szól, hanem egy mélyebb rendszerszintű korrupcióról:
„A magyar kormány, a nagy bankok és a Kúria megállapodtak abban, hogy az uniós jogot nem fogják alkalmazni. Ez egy kartell.”
A GVH-nál bejelentést is tett: „Felderítési szakban van az ügy.”
Szerinte a bíróságok szerepe kulcsfontosságú ebben az „összefonódásban”:
„A bírói kar kimondta saját magáról, hogy az ítélkezés körében bűncselekményt nem tud elkövetni. Pedig de.”
Marczingós figyelmeztet: „Ha az Európai Bíróság észleli ezt az anomáliát, nem lesz pénz. Magyarország nem fog kapni egy grandot sem.”
„Most éppen egy kilakoltatást próbálok megakadályozni”
„A Raiffeisen rendőri segítséggel akar birtokba kerülni”
A beszélgetés végén drámai fordulatot vett a hangulat: az ügyvéd elmondta, hogy épp a műsor alatt is folyamatban van egy ügy:
„Most van Egerben kilakoltatás. A Raiffeisen olyan ingatlanhoz akar hozzájutni rendőri segítséggel, ahol jogerősen kimondták a szerződés érvénytelenségét. Nem fizetett vételárat, mégis birtokba akar kerülni.”
Elmondása szerint személyesen is egyeztetett a rendőrség vezetőjével, hogy „ne nyújtsanak hatósági segítséget hivatali visszaéléshez.”
Harc a jogállamért – egy ügyvéd frontvonalban
Dr. Marczingós László mondatai egyszerre tükröznek dühöt, jogi precizitást és elkeseredett elszántságot.
Ahogy fogalmazott: „A magyar igazságszolgáltatás kiszolgálja a bankokat, de én addig nem adom fel, amíg ezt az ország meg nem érti.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
