„Trump kellett hozzá” – Dr. Kis-Benedek József a túszok szabadulásáról és a Közel-Kelet új játszmájáról
A Pirkadat vendége: Dr. Kis-Benedek József, egyetemi tanár, katonapolitikai szakértő
A Heti TV október 14-i Pirkadat című adásában Breuer-Zehevi Ádám vendége Dr. Kis-Benedek József volt. A beszélgetés középpontjában az izraeli túszok szabadon engedése, a gázai tűzszünet, Donald Trump diplomáciai szerepvállalása és a térség jövője állt.
„Történelmi nap – kiengedték a túszokat”
A műsorvezető örömmel nyitotta a beszélgetést:
„A legszebb nap ez, hiszen végre kiengedték a túszokat, a harcok leálltak, és megállt az izraeli hadsereg Gázában.”
Dr. Kis-Benedek József ugyanakkor óvatosan reagált:
„Igen, ez mindenképpen pozitív fejlemény, de a háborúnak még nincs vége. Most csak egy tűzszünetről beszélhetünk. A palesztin frakciók között már most újra feszültség van. A túszok kiengedése viszont valóban történelmi pillanat Izrael számára.”
„Trump nélkül nem ment volna”
A szakértő szerint a túszok szabadulása egyértelműen Donald Trump diplomáciai sikerének köszönhető:
„Izrael ezt nem tudta volna egyedül megoldani. Ehhez kellett egy nagyhatalom – és ez most Trump volt. Látszott Netanjahun is, hogy hálás ezért. Trumpnak mindig is jó érzéke volt a politikai show-hoz: mindent fejből mondott, laza volt, és mindenkit megpróbált maga mellé állítani.”
Kis-Benedek hozzátette:
„Ettől függetlenül a béke még messze van. A háború 3000 éves története nem most ér véget, akármennyire is szeretnék így beállítani.”
„A sarm el-sejki megállapodás nem békeszerződés”
Breuer-Zehevi felvetette, hogy Sharm el-Sheikhben Katarral, Törökországgal és Egyiptommal írtak alá egy dokumentumot, amelyen sem Izrael, sem a Hamasz nem volt jelen, viszont Orbán Viktor igen.
A szakértő így magyarázta:
„Ez nem békeszerződés, hanem tűzszüneti megállapodás. A cél a túszok kiengedése, a halottak átadása és a harcok leállítása. A magyar miniszterelnök jelenléte inkább diplomáciai gesztus volt, mintsem döntő tényező.”
Kis-Benedek hozzátette:
„A Hamaszt nyíltan nem lehetett meghívni, terrorszervezet. A másik oldal így Katart és Törökországot képviselte, ők a Hamasz de facto szószólói a diplomáciában.”
„A Hamasznak nem volt más választása”
A túszok kiengedéséről szólva a szakértő hangsúlyozta:
„A Hamasz nem jókedvében egyezett bele. Vagy kiengedi a túszokat, vagy teljesen megsemmisül. Próbált volna néhányat megtartani alkupozíciónak, de erre most nem volt lehetősége. A fegyverleadásról viszont még nem született megállapodás, ez a következő körben lesz napirenden.”
„A holttestek átadása már nem ütőkártya”
Kérdésre válaszolva hozzátette:
„A Hamasz a halott túszok átadásával már nem tud zsarolni. Azt mondják: amit megtaláltunk, átadjuk, a többiről nem tudunk. Ez részben igaz is – a romok alatt rengeteg holttest lehet még.”
„Netanjahu most nem fog újraindulni Gázában”
Breuer-Zehevi felvetette: mi akadályozza meg az izraeli miniszterelnököt, hogy újra támadást indítson.
Dr. Kis-Benedek így válaszolt:
„Most nem érdeke. Ha újabb terrorakciók történnek Ciszjordániában, akkor lépni fog, de most elsősorban a túlélésre játszik. Jövőre választások lesznek Izraelben, és Bibi számára most a politikai túlélés a cél, nem a háború újranyitása.”
„A Trump–Blair tandem furcsa konstrukció”
A szakértő különösen érdekesnek nevezte, hogy a gázai területet ideiglenesen Donald Trump és Tony Blair vezethetné:
„Donald Trump lenne a parancsnok, Tony Blair a törzsfőnök – ez elég szokatlan felállás. Egyelőre ők sem tudják pontosan, hogyan működne ez. Inkább politikai szimbólum, mint gyakorlati megoldás.”
A brit szerepvállalásról így vélekedett:
„Tony Blairnek van múltja békeközvetítőként, de a brit részvétel óhatatlanul felidézi a gyarmati idők emlékét. Ez sok közel-keleti országban rossz érzéseket kelthet.”
„Most a humanitárius segítség a kulcs”
A szakértő szerint a következő lépésnek az újjáépítésnek kell lennie:
„A legfontosabb most az ottani lakosság ellátása. Etetni kell az embereket, el kell takarítani a romokat, humanitárius segítségre és pénzre van szükség. Ha ezt meg tudják oldani, az már előrelépés.”
A finanszírozásról elmondta:
„Pénz lesz rá. Az Egyesült Államok és az öböl menti országok – különösen Szaúd-Arábia – beszállnak. Az EU is adhat pénzt, de nem szólhat bele a politikába. Ez az amerikai logika: fizethettek, de ne döntsetek.”
„Az ENSZ nem vállalta a vezetést”
Kis-Benedek szerint feltűnő volt, hogy az ENSZ nem kért szerepet a rendezésben:
„Ott volt a főtitkár is, de nem mondta, hogy az ENSZ vállalná a békefenntartó szerepet. Pedig erre lenne jogosultsága. Ehelyett Trump és Blair viszik a projektet – ez sok mindent elárul az amerikai dominanciáról.”
„A magyar részvétel inkább belpolitikai díszlet”
Breuer-Zehevi Ádám rákérdezett, miért hívták meg Orbán Viktort a találkozóra.
Dr. Kis-Benedek válasza:
„Ez inkább gesztus volt. Az amerikaiak gondolták, hogy meghívják, hadd örüljön, otthon majd jól mutat a belpolitikában. Valós döntési szerepe nincs, de az amerikai belpolitikában jól jön, hogy mutathatják: van európai támogatásuk.”
„A béke még messze van”
A beszélgetés végén a szakértő összefoglalta:
„Most tűzszünet van, ami jó. De a fegyverek leadása, a nemzetközi erők felállítása és a politikai rendezés még mind előttünk áll. Ez nem egy nap, hanem hosszú évek folyamata lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
