Volt Egyszer – Losonczi Lívia 2. rész

„Azt hiszem, szerencsés életem volt”

Losonczi Lívia emlékei a BBC-től a tíz unokáig

A Volt egyszer című műsor második részében György Gábor beszélgetőtársa ismét Losonczi Lívia, a Magyar Televízió egykori szerkesztője, aki ezúttal a nemzetközi tapasztalatokról, az Európai Unióval kapcsolatos műsorairól, a hírhedt Egyenleg-botrányról, és nem utolsósorban a családról és a nagymamaságról mesél – sziporkázóan, őszintén és mély emberi tartással.

Aki lemaradt az első részről, az alábbi témákban olvashatja el: az MTV-s pályakezdés, híradózás, a női szerkesztők helyzete, és az emlékezetes külpolitikai tudósítások – különösen Göncz Árpád útjairól.

BBC-ösztöndíj: egy életre szóló élmény

1991-ben Lívia elnyert egy BBC-ösztöndíjat, ami nemcsak szakmailag volt meghatározó élmény, hanem személyes tapasztalatai alapján is:
„A BBC-nél úgy bántak velem, mintha valami különleges állat lennék, mert tévés voltam. A többiek inkább rádiósok vagy újságírók voltak.”

Egyenesen zavarba ejtette a kitüntetett figyelem, amit ott kapott, de az ott tanult szakmai elvek, a híres BBC-kódex mélyen beépült gondolkodásába.

Az „Aktuális” műsor: a napi politikai háttér első vonala

A 90-es évek elején a „Heti öt adás” ritmusában készülő Aktuális műsor volt az első igazán rendszeres politikai háttérműsor, amelybe politikusokat és szakértőket hívtak meg.

Egy emlékezetes adást is felidézett:
„A Ribbentrop–Molotov-paktum volt a téma, és Jeszenszky Géza egyszer csak elfelejtette, hogy külügyminiszter, és visszaváltozott történésszé. Csodálatos pillanat volt!”

Egyenleg-botrány: amikor a szerkesztő a vádlottak padjára kerül

  1. október 23-án történt meg az, amire a magyar média történetében ritkán van példa: kazetta-hamisítással vádolták meg az Egyenleg szerkesztőségét. Lívia, aki szerkesztőként és riporterként is részt vett a műsorban, felfüggesztést kapott.

„Felfüggesztettek, azt írták rólam: alkalmatlan vagyok a munkára. Közben a televízió jóváhagyásával országimázs-filmeket készítettem.”

Az abszurd helyzetet jól mutatja: miközben papíron eltiltották, ténylegesen dolgozott tovább.

Európa magazin: ismeretterjesztés, amit senki nem nézett

A botrány után visszatért a televízióba, és megpályázta az Európai Unió PHARE alapjából indítható tájékoztató műsorok egyikét. Így született meg az Úton Európa című magazin, amely éveken át próbált közérthető formában beszélni az EU-ról – mérsékelt sikerrel.

„Ez egy nagyon fontos műsor volt, csak épp lehetetlen időpontokban sugározták. Nem volt ‘szexi’ téma, ahogy mondani szokták.”

Az osztrák és finn példával szemben Magyarországon inkább a „tejjel-mézzel folyó EU” narratívája dominált, miközben a valóság árnyaltabb volt – és erről kevés szó esett.

A brüsszeli ifjúsági kamion, amit sehova nem lehetett vinni

Lívia egy humoros példát is hozott az EU működésének nehézkességére:
„20-30 tonnás kamionokkal akartak részt venni a szegedi ifjúsági napokon. De nem lehetett bevinni a városközpontba, így senki nem találta meg őket.”

Az EU szabályai, a mozgástér hiánya, és a tagállami kommunikációs hibák is hozzájárultak a mai EU-ellenes hangulathoz – véli a szerkesztő.

Tanítás, EU-ügyek, előadások

Lívia tíz éven át tanított Egerben és az IBS-en, európai kommunikációs témákban is. Számos vidéki EU-fórum moderátora volt, ahol első kézből tapasztalta, hogy az emberek alig tudnak kérdezni.

„A mezőgazdaság volt az egyetlen téma, ami tényleg érdekelte őket.”

Család, unokák, és a kultúra átadása

A beszélgetés utolsó harmadában a család került a fókuszba: Lívia ma tíz unoka nagymamája, és rengeteg programot szervez nekik – színház, kiállítás, zene, olvasás.

„Kultúrfelelősként működöm. Azt szeretném, ha tudnák: létezik egy tisztább világ is.”

A gyerekek örömmel hallgatják történeteit a régi televízióról, sőt, egyikük még az iskolájába is „behívta” őt, hogy meséljen az utazásairól.

Szórakozott profizmus – tárgyakat elhagyni lehet, interjút nem

Lívia nem titkolja: „tárgyügyileg” mindig is szórakozott volt.
„Rómában elvesztettem a kabátomat. Hang nélkül. De ha munka van, akkor halálprecíz vagyok.”

A beszélgetés végén elérzékenyülve tekint vissza életére:

„Ha még egyszer megszületnék, talán végigjárnám ugyanezt az utat. Nagyon szerencsésnek gondolom magamat.”

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.