„Az aggódó állam nem akarja az állampolgárait megölni” – Dr. Sásdi Antal a Pirkadatban
A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban Breuer Péter vendége ezúttal Dr. Sásdi Antal, a Péterfy Sándor utcai Kórház nyugalmazott főigazgató főorvosa volt. A beszélgetés középpontjában az állami egészségügy átalakítása, a képalkotó diagnosztika jövője és az orvosok mindennapi nehézségei álltak. A szakember szerint a „gondoskodó állam” szándéka nemes, de a megvalósításban súlyos problémák mutatkoznak.
Képalkotó berendezések: a költségek csapdájában
Dr. Sásdi rámutatott, hogy a CT és MR berendezések karbantartása és szervizelése komoly anyagi terhet jelent. „November 1-jétől mindez az állami kórházak nyakába zúdul, anélkül, hogy erre bármilyen fedezet lenne” – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta, hogy a magánszolgáltatók, mint például az Afidea, eddig nemzetközi hálózatukkal biztosították a gyors és szakmailag magas színvonalú működést. „Megvolt az a lehetőség specialistával megbeszélni akár Lisszabonból, Madridból, Párizsból egy-egy terület specialistájával azokat a kritikusabb vizsgálatokat, amelyeknek az eredménye döntő jelentőségű volt” – emelte ki.
Archívumok és orvosi állomány: mi lesz a sorsa?
A főorvos szerint az állam a berendezésekkel együtt az adatarchívumokat is megvásárolja, így a hozzáférés megmarad. Kérdéses viszont, hogy a dolgozók milyen arányban vállalják az átállást. „A magánszektorban tudtak plusz munkát vállalni, az állami szektorban ehhez különböző engedélyek kellenek” – mondta.
Hozzátette: bár az engedélyeket szinte mindig megadják, a rendszer nehézkessége a mindennapokban érezhető lesz.
Gondoskodó állam – jó szándék, kevés orvos
Dr. Sásdi szerint az állam célja, hogy a diagnosztikai szolgáltatások teljesen állami kézbe kerüljenek, ami elvileg olcsóbb és gyorsabb ellátást jelentene. „Az annyit jelent, hogy éjszaka is lehessen hívni embereket és 24 órán keresztül használni a gépeket” – magyarázta. Ugyanakkor hozzátette: a magánszolgáltatóknál sem volt elegendő humán erőforrás három műszakra, így valószínű, hogy a helyzet nem fog javulni.
Orvosok lázadása a közösségi médiában
A beszélgetés során szóba került, hogy egyre több orvos vállalja nyíltan kritikáit a közösségi oldalakon. „Az elmúlt éjszaka is, mintha az orvosok valami tablettát vettek volna be, és elkezdték a rendszer hiányosságait keményen megírni” – jegyezte meg Breuer Péter.
Dr. Sásdi szerint ez nem rosszindulat, hanem aggodalom: „Az aggódó állam nem akarja az állampolgárait megölni, sőt munkaképes, jó állapotban lévő akár idős emberekre is szüksége van.”
Digitális rendszerek: áldás vagy átok?
A főorvos szerint az elektronikus egészségügyi rendszer (EESZT) előremutató, de egyben sérülékeny is. „Volt már ilyen, hogy nem működött, és nem tudták beírni a kórlapot se” – emlékeztetett.
Úgy véli, nem szabad csak az automatizálásra építeni, a gyakorló orvosok visszajelzéseit sokkal komolyabban kellene venni. „Nem kellene ezekre csak úgy legyinteni, hanem valós problémaként kellene kezelni” – hangsúlyozta.
Fizetések: előrelépés, de nem mindenkinek
Az orvosok béremelését Dr. Sásdi üdvözölte: „Egész jó fizetést kapnak most a magyar orvosok. Nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét.” Ugyanakkor az ápolók helyzete még messze nem kielégítő: „Nélkülük nem megy, sőt nagyon nem megy. Tehát itt lépni kellene.”
Arra is rámutatott, hogy a béremelés csökkentette a külföldön vállalt ügyeletek számát, de nem elegendő ahhoz, hogy mindenki hazatérjen.
Hazahozott tudás: a nyereség
Pozitívumként említette, hogy a külföldön szerzett tapasztalatokat sok orvos hazahozza. „Nagy részük nem is azzal a szándékkal ment ki, hogy ott maradjon, hanem hazahozza ezeket a tapasztalatokat. Ez bizony előreviszi a betegellátást.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
