„Tucatszámra nem tévedhetnek el drónok” – Orosz provokációk és a NATO válasza
A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban Breuer Péter vendége Dr. Gyarmati István nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában az orosz drónok Lengyelország és Románia feletti felbukkanása, a NATO reakciói, valamint a nyugat-európai és amerikai belpolitikai feszültségek álltak.
Mit keresnek az orosz drónok a NATO légterében?
„Tucatszámra nem tudnak eltévedni a drónok. Egy darab el tud, a tucatszámra nem” – szögezte le Gyarmati István. Szerinte Moszkva szándékosan teszteli a NATO reakcióképességét, különösen úgy, hogy az amerikai vezetés habozónak tűnik.
A szakértő rámutatott: a lengyelek helyesen jártak el, amikor nem az 5. cikkelyre, hanem a 4.-re hivatkoztak, vagyis konzultációt kértek a szövetségtől. Ez elkerülte az eszkalációt, ugyanakkor lehetőséget adott a NATO-nak, hogy gyors és látványos intézkedéseket tegyen. „Most indították be a Keleti Őrszem műveletet, ami azt jelenti, hogy a keleti határokat egységes térként kezelik, és ha valami történik, a NATO kollektívan reagál” – emelte ki.
Putyin számításai és a meglepetés
Gyarmati szerint Moszkva abban bízott, hogy a szövetség politikai okokból lassan vagy egyáltalán nem lép. „Putyin abban reménykedett, hogy a NATO nem lesz olyan állapotban, hogy gyorsan reagáljon. Ehhez képest most meg kellett állnia” – mondta.
A drónokban nem volt robbanóanyag, vagyis szándékosan kerülték a nyílt támadás látszatát. Ez is azt mutatja, hogy Oroszország a határokat feszegeti, de igyekszik elkerülni az 5. cikkely életbe léptetését.
Nyugati belpolitikai feszültségek
A beszélgetésben szóba kerültek a londoni tömegtüntetések is. Gyarmati szerint a radikális jobboldali erők erősödése annak a jele, hogy a mainstream politika képtelen hatékony választ adni a migrációra és a militáns iszlám kihívásaira. „A radikális iszlám agresszivitására egyelőre nem született hatékony válasz” – fogalmazott.
A nagykövet ugyanakkor emlékeztetett: a demokrácia sajátossága, hogy a többség dönt, még akkor is, ha az döntés igazságtalan vagy hibás. Ezzel magyarázta az ENSZ Izraelt bíráló határozatait is, amelyeket szégyenteljesnek nevezett.
Politikai gyilkosságok Amerikában
A műsor érintette az Egyesült Államokban történt merényleteket is. Gyarmati szerint az erősen megosztott társadalom miatt nem meglepő, hogy időről időre erőszakos támadások történnek politikusok ellen. „Sajnos Amerikában ez gyakoribb jelenség, a felfokozott politikai hangulat veszélyeket hordoz” – mondta.
Van-e garancia a békés választásokra?
Visszatérve Európára, Breuer Péter feltette a kérdést: van-e biztosíték arra, hogy a közelgő választási kampányban ne forduljon elő erőszak? „Nincs biztosíték rá” – felelte Gyarmati. Hozzátette: a politikai szereplők felelőssége lenne, hogy ne hergeljék túl a tömegeket, a rendőrségnek pedig készen kell állnia a megelőzésre.
Dr. Gyarmati István szerint Oroszország már nem nagyhatalom, legfeljebb középhatalom, amely kalandorpolitikát folytat. A NATO gyors reakciója viszont szerinte meglepetésként érte Moszkvát, ami rövid távon visszafoghatja a provokációkat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
