„A jövőt neveljük” – Radziner Chaya a tinédzserekről, szülőkről és zsidó identitásról
Mussie, a rebecen vendége ezúttal Radziner Chaya volt, aki a budapesti Maimonidész Gimnázium tanárnője. Bár eredetileg kisebb gyerekekkel szeretett volna foglalkozni, végül a gimnazisták világában találta meg a helyét. Az adásban arról beszélgettek, hogyan lehet elérni a kamaszokat, milyen kihívásokkal szembesülnek a szülők, és mi segíthet a fiataloknak abban, hogy értékeket vigyenek tovább egy zajos és sokszor felszínes világban.
„Ott van egy lélek, aki jót akar”
Chaya szerint a tinédzserekről sokszor azt gondolják, hogy kezelhetetlenek és cinikusak, pedig a felszín mögött ott van az igazi énjük. „Ott van egy gyerek, aki még mindig gyerek, és ott van egy lélek, aki egy isteni lélek, és tényleg jót akarnak” – mondta. A pedagógus szerint a feladat az, hogy a rétegeken át elérjék ezt a belső jószándékot, amihez bizalomra és tiszteletre van szükség.
A szülők dilemmája: kontroll és szabadság határán
A kamaszkor különösen megterhelő a szülőknek: egyszerre kell engedniük a gyerek felnőtté válását, miközben még szükség van a szülői irányításra. „A gyerek száz százalékban azt nyomja, hogy már önálló, miközben nincs meg rá a képessége, hogy tényleg helyesen döntsön” – fogalmazott Chaya.
Szerinte a kulcs a kapcsolatban rejlik: nem szabad, hogy a kommunikáció 90%-a csak tiltás és utasítás legyen. „Legyen pozitív kapcsolat is – menj el vele kávézni, érdeklődj az iránt, ami érdekli, még ha nem is az értékrended szerint való.”
Hogyan lehet bizalmat építeni a diákokkal?
Egy tanár számára még nehezebb a helyzet, hiszen nincs meg a családi alap. A bizalomhoz Chaya szerint a tisztelet vezet: „Ha úgy nézek rá, mint egy emberre, akinek vannak akaratai és élettervei, azt megérzik. A tisztelet biztonságot ad nekik.”
Ez a kölcsönös tisztelet nemcsak az iskolai légkört javítja, hanem olyan minta is, amelyből a diákok egész életükre tanulhatnak.
TikTok, Instagram és a felszínes világ nyomása
A mai fiatalok mindennapjait a közösségi média tölti ki, ami sokszor irreális elvárásokat és hamis képet közvetít az életről. „Ez a brutális mennyiségű információ katasztrófa. A hatását kitörölni nem tudjuk, de beszélni róla muszáj” – hangsúlyozta a tanárnő.
Szerinte fontos, hogy a pedagógusok és a szülők ne söpörjék szőnyeg alá a problémát, hanem segítsenek a gyerekeknek eszközöket találni a helyzet kezelésére.
A zsidóság megtapasztalása élményeken keresztül
Chaya judaisztikát tanít, de úgy látja, a diákok sokszor nem az órán, hanem a közös élmények során kapcsolódnak igazán a zsidósághoz. „Amikor egy egész sábeszt együtt vannak, látják, hogyan néz ki, az az, ami a legerősebb hatással van rájuk.”
A tanárnő számára az is fontos, hogy saját példájával mutassa meg, milyen egy vallásos zsidó élet. „Már az, hogy ott állok a teremben, önmagában üzenet a gyerekeknek.”
Elfogadni a valóságot, hogy változtatni tudjunk
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a problémák tagadása csak gátolja a megoldást. „Amíg azzal vagyunk elfoglalva, hogy tagadjuk a helyzetet, rossz irányba megy az energia. Ha elfogadjuk, akkor tudjuk jó irányba vinni” – fogalmazott Chaya.
Ez a hozzáállás nemcsak a közlekedési dugóban igaz, hanem a szülő-gyerek kapcsolatban és a pedagógiában is.
„A jövőt neveljük”
A tanárnő optimista jövőképet fogalmazott meg: „Nagyon optimista a vízióm. Jöjjenek úgy a gyerekek, hogy pozitívan állnak a zsidósághoz. Remélem, hogy jelentős személy maradok nekik az életben, és ott tudok lenni, amikor szükségük van.”
A beszélgetés végén pedig életvezetési tanácsot is adott: figyeljünk nemcsak a sürgős, hanem a fontos, ám nem sürgős dolgokra is – ezek adják a családi és személyes élet valódi értékét.
„A jövőt neveljük” – zárta gondolatait Radziner Chaya, aki számára a pedagógia egyszerre hivatás és küldetés.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
