„Az iparművészek azok, akik megszépítik az életünket” – Itt a FIKSZ, a független iparművészeti fesztivál!
A Pirkadat e heti kulturális blokkjában Osváth Sarolta vendégei Alt Andrea, a FIKSZ – Független Iparművészeti Kiállítás és Fesztivál alapítója, valamint Bojti Szilvia, ruhatervező voltak. A beszélgetés a szeptember 12–14. között megrendezendő FIKSZ fesztivál kapcsán az iparművészet jelenéről, kihívásairól, közösségi szerepéről és a trendekhez való viszonyáról szólt – miközben szó szerint testközelből ismerkedhettünk meg egy egyedi kollekció darabjával.
A FIKSZ története: vásárból fesztivál
Alt Andrea visszatekintett a FIKSZ születésére és fejlődésére:
„Nagyjából öt éves a FIKSZ múltja. Eddig iparművészeti vásárokban és tematikus kiállításokban gondolkodtunk, de két éve elkezdett érlelődni bennem a gondolat, hogy lépjünk egy szintet.”
Az idei esemény már nem csupán kiállítás és vásár, hanem háromnapos iparművészeti fesztivál, amely előadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, mesterségbemutatókkal és workshopokkal várja a látogatókat.
„Most nemcsak az emeleti termekben leszünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hanem az udvarban és a passzázson is – igazi plein air életérzést adunk.”
A FIKSZ különlegessége, hogy a teljes rendezvény ingyenesen látogatható.
Mesterség és művészet: egy iparág sokszínűsége
A fesztivál célja, hogy minden iparművészeti terület képviseltesse magát:
„Textiltervezők, keramikusok, porcelántervezők, ékszertervezők, féművesek, bőr- és fatártervezők – mind jelen lesznek kiállítóként és a programokban is.”
A látogatók nem csupán nézhetnek, de készíthetnek is: a workshopokon saját ékszereket, kiegészítőket, használati tárgyakat lehet alkotni iparművészek segítségével. A mesterségbemutatók során pedig például azt is megtudhatjuk, hogyan készül egy fémtál.
Egyedi dizájn, közös munka – a Bojti-Molnár kollaboráció
Bojti Szilvia ruhatervező egy konkrét példát is bemutatott a FIKSZ közösségteremtő erejére: a ruhadarabot, amelyet épp viselt, Molnár Zsuzsa textiltervezővel közösen alkotta meg.
„A FIKSZ egyik vásárán láttam meg Zsuzsa anyagait, és már akkor megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék vele közösen dolgozni. Ez lett az első közös darabunk.”
A ruhadarab különlegessége a finom kézi munka és a részletek aprólékossága:
„Az ujja és az alja arany-, bronz- és ezüstszállal szőtt kézimunka. Ezáltal a darab új értelmet kapott – teljesen más lett, mint amit korábban készítettem.”
Ez a fajta együttműködés tökéletes példája annak, hogyan születhetnek új ötletek, ha alkotók egymás mellé kerülnek.
Trend vagy intuíció? Így dolgozik egy ruhatervező
A beszélgetés során az is szóba került, hogyan igazodik egy magyar ruhatervező a nemzetközi trendekhez. Bojti Szilvia szerint fontos a tájékozottság, de nem minden áron kell követni az előírt irányokat:
„Van a Pantone-bizottság, akik meghatározzák a divatszíneket. Ezeket nem muszáj követni, de inspirációként jól használhatók.”
A fazonok kapcsán elmondta, hogy a nagy divatházak határozzák meg a főbb irányokat, „és az csorog le hozzánk, a mi világunkba.”
Összefogás a láthatóságért
Osváth Sarolta felvetette, hogy az utcán ritkán látni hazai tervezők ruháit, inkább távol-keleti tömegtermékeket. Bojti szerint az ilyen fesztiválok, mint a FIKSZ, segítenek ezen változtatni:
„Nekünk is van egy kis üzletünk, ahol kilenc magyar divattervező ruháit lehet megtalálni. De nem vagyunk könnyű helyzetben – nagy a konkurencia a Távol-Keletről.”
Alt Andrea hozzátette: a FIKSZ egyik fő célja éppen az, hogy a közönséget összehozza az iparművészekkel, és egy fórumot biztosítson számukra az ismerkedésre és a vásárlásra.
„Egy-egy rendezvényünk alatt akár 3000 látogató is megfordul, így az alkotók közvetlenül találkozhatnak a közönséggel.”
A kiállítói kör: folyamatosan bővül és frissül
A fesztivál egyik nagy erőssége a dinamikus kiállítói kör: nincs két egyforma FIKSZ.
„Nem mindenki ér rá mindig, és ez jó is, mert így be tudunk hozni új kiállítókat. A lista sosem statikus, ez biztosítja a frissességet.”
A FIKSZ idén is izgalmas programokkal, művészi tárgyakkal, alkotói energiával várja az érdeklődőket szeptember 12–14. között a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Aki eljön, nemcsak gyönyörű tárgyakkal és inspiráló emberekkel találkozhat, de akár saját maga is részévé válhat az alkotásnak.
Mert az iparművészet nem távoli luxus – hanem a mindennapjaink megélhető szépsége.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
