„A jazz és Bartók – két szó, amitől sikítva menekülnek?”
Sárik Péter és a Bartók-projekt a Zsidó Kulturális Fesztiválon
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában Gayer Ferenc vendége ezúttal nem politikus vagy közéleti szereplő volt, hanem a nemzetközileg elismert jazz-zongoraművész, Sárik Péter. A beszélgetés középpontjában a szeptember 10-én, szerdán a Dohány utcai zsinagógában megrendezésre kerülő koncert állt, ahol Sárik triója és az izraeli Gintus Trio közösen lépnek színpadra a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében.
Amikor Bartók és jazz találkozik
A koncert különlegessége, hogy Sárik Péter triója kizárólag Bartók-feldolgozásokat játszik majd jazz-stílusban, ami első hallásra talán sokakban félelmet kelthet. Nem véletlen, hogy a művész is így fogalmazott:
„Két szó van, amitől sikítva tud menekülni a közönség: a jazz és a Bartók.”
A koncepció mögött azonban nem elrettentés, hanem éppen közérthető, élvezetes megközelítés áll. Sárik hangsúlyozta: mivel triója nem klasszikus zenészekből áll, nem kötik őket a hagyományos előadói szabályok, így „lazábban, improvizatívabban” közelíthetnek Bartókhoz, aminek köszönhetően a közönség is felszabadultabban élvezheti a zenét:
„Ott van egy dob, egy bőgő, ott vannak az improvizációk, együtt énekelünk, tapsolunk, beszélünk a dologról…”
A koncert kulisszatitkai
A szerdai koncerten a Sárik Trió fog kezdeni, majd a Gintus Trio lép színpadra, végül pedig közös improvizációra is sor kerül. A részletek? Majd öt perccel a koncert előtt dőlnek el – ahogy az a jazzben lenni szokott.
A helyszín különleges jelentőséggel bír: a Dohány utcai zsinagóga nem csupán akusztikai, hanem spirituális szempontból is inspiráló tér a művész számára:
„Nem tudom elmondani, minden hangnak más értelme van egy templomban vagy zsinagógában.”
A trió korábban már játszott itt, legutóbb 2019-ben, de most kizárólag Bartók-műveket dolgoznak fel, a hely akusztikájához és szellemiségéhez illően.
Egy kívánságműsortól a küldetésig
Sárik Péter azt is elmesélte, hogyan lett a Bartók-feldolgozásokból küldetés. Kezdetben jazz kívánságműsorukban a közönségtől kaptak kéréseket – így került először Beethoven, majd később Bartók a repertoárba. Miután felszabadultak a szerzői jogok, elmélyültek Bartók zenéjében, ami végül odáig vezetett, hogy:
„15 országban játszottuk eddig a Bartókot. Innentől kezdve nem mondhatjuk, hogy nem küldetés.”
A legemlékezetesebb élmény talán egy kínai jazzklubban történt:
„A kínai jazzklubban héves gyerekek felpattantak és elkezdtek táncolni a Topogóra. Na arra azt mondtam, hogy hű, ezt ha látja a Béla bá, örül neki.”
Zenekarváltás és friss energia
A beszélgetés során szó esett a zenekar nemrég történt tagcseréjéről is. Tibi, az előző bőgős 12 év után búcsúzott, helyét pedig Péter Tomi vette át. A váltás megújulást hozott:
„Utólag azt mondom, hogy nagyon-nagyon jól sikerült. Megújultunk, megfrissültünk, és ez a vérfrissítés nem árt.”
A zenekarvezetés kihívásairól Sárik szellemesen annyit mondott:
„Erről tarthatnánk egy négy napos szemináriumot…”
Őszinte kapcsolódás a közönséggel
A művész szerint a koncertélmény akkor válik igazán értékessé, ha őszinte kapcsolódás jön létre a zenészek és a közönség között. Ezért is kérdezi meg a fellépéseken:
„Ki az, aki szereti Bartókot, és ki az, akit hoztak?”
Ezzel nem csak feloldja a közönségben lévő félelmeket, de teret ad annak is, hogy szabadon, előítélet nélkül lehessen élvezni a zenét – legyen az jazz, klasszikus vagy annak valamilyen fúziója.
Tervek, turnék, merényletek
A nyár eseménydúsan telt a trió számára: rengeteget utaztak, sok koncertet adtak, és máris készülnek az október 21-i fellépésükre a Táncszínházban, ahol a Feledi Táncprojekt keretében Csehov-adaptációban működnek közre.
Sárik Péter és triója tehát nemcsak zenélnek, hanem hidat építenek – műfajok, kultúrák, közönség és klasszikus értékek között. Aki szeretné ezt a hidat személyesen is bejárni, annak ott a helye szeptember 10-én este 8 órakor a Dohány utcai zsinagógában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
