„Ne mártsuk vérbe a tollat” – a kommentháborútól az állatvédelmi parancsolatokig a Pilpul 506. részében
A Heti TV Pilpul című műsorának 506. adásában M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi Zoomon keresztül beszélgettek a világ és a közélet aktuális abszurditásairól. A középpontban ismét a zsidó közösséget megosztó 300-as petíció állt, de szó esett kulturális fesztiválokról, kántorokról, állatvédelmi parancsolatokról – és arról, hogy milyen lenne, ha a kommenteket nemcsak olvasnánk, hanem fel is olvasnák.
„Apám, küldj egy nadrágot” – kommentek, szövegek, félreértések
A beszélgetés elején Kende Péter és Kardos Péter a héten olvasott hírekről és hozzászólásokról beszélgettek. A főrabbi idézte Seress Rezső „Szeressük egymást, gyerekek” című dalát, amely szerinte teljesen érvényes lenne a világ jelenlegi állapotára – legalábbis akkor, ha bárki is komolyan venné.
A 300-as petíció és az azt követő reakciók kapcsán egy régi zsidó viccet idézett, melyben a címzett hangvétele egészen más, ha felolvassák, mint amikor csak le van írva: „Ja, ha ilyen szépen kéri, akkor küld.”
Erre a példára építve vetődött fel az ötlet, hogy a kommenteket érdemes lenne nem csak olvasni, hanem dramatizált felolvasás formájában előadni. Kende szerint: „Zseniális ötlet. Ebből darabot kéne csinálni. Mondjuk Elul havában, 5786-ban.”
Kommentek és katartikus szembesülés – színházban
A főrabbi még tovább is gondolta a felvetést: „Két szereplő olvassa fel egymás után ugyanazt a kommentet. Az egyik az egyik oldalról, a másik a másik oldalról. Ugyanaz a szöveg, más hangsúlyok.”
„Annyira érdekes lehet, annyira tanulságos, hogy az elmondhatatlan” – mondta Kende, és jelezte, hogy komolyan foglalkozni fog az ötlettel.
„Ez fantasztikus lenne a Gólem Színházban vagy bárhol máshol. És akkor mindenki szembesülhetne azzal, hogy néha milyen idióták vagyunk a vélt igazságaink védelmében.”
Kulturális fesztivál háborús háttérrel – illik-e ünnepelni?
Szóba került a 27. Zsidó Kulturális Fesztivál is, amelynek vasárnap kezdete előtt Kardos Péter nosztalgiázott a régi idők nagy kántorkoncertjeiről: „Volt egy idő, amikor a világ legnagyobb kántorai jöttek ide, Dudu Fishertől kezdve. Most is lesz külföldi kántor, de kérdés, hogy van-e rá kereslet.”
A fesztivál hangulata azonban feszültséget is szült. „Miközben Izraelben háború van, naponta halnak meg emberek, mi itt fesztiválozunk… Kicsit furcsa érzés ez számomra.”
Kende Péter szerint azonban az életnek haladnia kell tovább: „Az Élet Menete is arról szól, hogy élünk. Az élet nem áll meg.”
Heti szakasz: Ki Técé – állatvédelem, embervédelem, és konnektor
A héten a Ki Técé heti szakaszát olvassák a zsinagógákban. Kardos Péter szerint ez a Tóra egyik leginkább „világi” részlete, tele a hétköznapi életre vonatkozó parancsolatokkal: munkásbér kifizetése, állatvédelem, családjogi kérdések.
„A Tóra állatvédelmi törvényei szigorúbbak, mint a mai magyar jog. Például az ökör és szamár együttszántása tilos – mert az egyik erősebb, a másik gyengébb. Ez állatkínzás.”
A főrabbi megjegyezte: „Ezek a törvények nem a levegőbe lettek megfogalmazva. Azért kellett megtiltani, mert előtte csinálták.”
M. Kende Péter ezzel egyetértett, és a gyermekkori tanításokra utalva így fogalmazott: „Miért mondják a szülők, hogy ne nyúlj a konnektorba? Mert előtte matattál ott. A Tóra is ezért szól: mert megtörtént, amit tilt.”
Sógorházasság és magyar történelem – 997 és a szeniorátus
A beszélgetés különleges kanyarban a magyar történelemhez kapcsolódott: Kende Péter a sógorházasságot – amely a heti szakaszban szerepel – Géza fejedelem és Koppány történetével hozta párhuzamba.
„Koppány az özvegy királynét is el akarta venni – mert ezt mondta a hagyomány. De már Géza előre döntött: István örökli a trónt.”
Kardos Péter szerint: „Ez a halica – vagyis a sógorházasság megtagadásának szertartása. Igen, benne van ebben a heti szakaszban is.”
Állatszeretet és emberi kapcsolatok
Az adás vége felé visszatértek az állatvédelemre. Kende Péter szerint: „Az, aki állattal él együtt, megtanul valamit a felelősségről. És talán jobban bánik az emberekkel is.”
Kardos Péter egy megfigyelést is megosztott: „A nem állatkedvelők szemében az állatbarátok elmebetegeknek számítanak. Különösen, ha valaki a macskáját a ‘négy lábú unokájának’ nevezi.”
Prédikáció, ami kockázatos
A főrabbi a pénteki beszédének témájáról is beszélt. Bár a heti szakasz az állat- és embervédelemről szól, a jelenlegi közbeszédben ezek is veszélyes terepre visznek.
„Aki ma emberekről beszél, már állást foglal. Aki hallgat, az jól jár – ahogy mondták: hallgatni arany, beszélni karantén.”
Végszó – beszélgetés, de csendben
Kende Péter az adás végén a szokásos felhívással zárta a beszélgetést:
„Tessék elmenni péntek este vagy szombat délelőtt valamelyik zsinagógába, meghallgatni a heti szakaszt, meghallgatni a rabbi beszédét. És ami nagyon fontos: az ima után tessék beszélgetni – de az indulatpotmétert letekerni. Mindenki jobban jár vele.”
Kardos Péter ehhez egy megfigyelést is hozzátett: „Az istentisztelet alatt beszélgetnek a legtöbbet. Amikor vége, csend lesz.”
Sábát Sálom – és ne mártsuk vérbe a tollat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
