„Én a lány voltam az altból” – Havas Ágnes a Saul fiáról, Andy Vajnáról és a filmes álmok határairól
A Heti Libazsír vendége ezúttal Havas Ágnes volt, a Magyar Nemzeti Filmalap volt vezetője, akinek nevéhez olyan korszakos magyar filmek kötődnek, mint a Saul fia, a Testről és lélekről vagy az 1945. Rangos Katalin és Szegvári Katalin társaságában beszélgetett produceri múltjáról, a magyar film támogatási rendszeréről, és arról, miért döntött úgy, hogy a háttérbe vonul. De szóba került az alt szólam is – ugyanis negyven évet énekelt kórusban.
„Azt mondtam, a föld alól is előkerítem azt a 25 ezer eurót”
A beszélgetés egyik súlypontja természetesen a Saul fia volt. Havas Ágnes határozottan emlékezett vissza a kezdetekre: „Harcoltam érte. Andy Vajna nem akarta, de meg akartam győzni. Tudtam, hogy meg kell születnie.” Mint elmondta, nemcsak a történet, hanem a filmnyelv forradalmi megközelítése is meggyőző volt: „Nemes Jeles László úgy mutatta be a holokausztot, ahogy addig senki: egy kisember szemszögéből, a halálgyár kellős közepéből.”
Az Oscarra való felkészülés is személyes emlékekkel teli. „Amikor bemondták, hogy Hungary és Son of Saul, felpattantunk és üvöltöttünk. A negyedik emeleten ültünk, a legutolsó sorban, de mi voltunk a leghangosabbak.”
Egy korszak aranyfilmjei: Enyedi, Török, Nemes Jeles
„Meg kellett születnie az 1945-nek, meg kellett születnie a Testről és lélekrőlnek is” – sorolta Havas Ágnes a Filmalap legsikeresebb időszakának csúcspontjait. Véleménye szerint azok a filmek emelkednek ki, amelyek valós emberi történetet mesélnek el univerzális módon. „Nem a nagy történelmi hősök érdekeltek, hanem a kisemberek, akiknek a sorsán keresztül válik átélhetővé a történelem.”
A Saul fia például mindenestől magyar finanszírozásban készült, egyetlen forint külföldi pénz nélkül – ez önmagában is ritkaság. „Európa-szerte házaltunk vele, de mindenki visszautasította. Azt mondták, ehhez a témához így nem lehet hozzányúlni.”
Andy Vajna: croissant a Rolls-Royce hátsó ülésén
Havas Ágnes személyes hangon idézte fel kapcsolatát a Filmalap alapító kormánybiztosával, Andy Vajnával. Már a nyolcvanas évek végén ismerték egymást: „1988 karácsonyán jött be hozzánk a lobogó fehér sáljában. Aztán Los Angelesben ő állt meg a motel előtt egy Rolls-Royce cabrióval, és hozott reggelit.”
Szerinte Vajnát sokan félreismerték: „Volt benne egy nagyon emberi szál, amit nem mindenki látott. Én viszont láttam.”
„Nyugdíjba mentem – és belevetettem magam az unokámba”
A Saul fiával zárult egy fontos korszak. Havas Ágnes – noha felajánlották neki, hogy maradjon kormánytanácsadóként – saját döntéséből távozott. „Hazamentem. Nem akartam más szerepet. Volt egy szép búcsúztatásom, volt, aki sírt, lehet, hogy olyan is, aki örült.”
Azóta tanácsadóként dolgozik az Egyensúly Intézetnél, de legnagyobb örömét az unokájában találta meg. „Egy tüneményes hatéves kislány. Vele lenni mindent megér.”
A lány az altból
Negyven évig énekelt kórusban, Ugrin Gábor kezei alatt. „Fegyelmet, koncentrációt, művészi élményt kaptam. Egyetlen egyszer kaptam szólista szerepet. Leégtem vele, de nem baj. Én a lány voltam az altból – és az is maradtam.” A zene iránti szeretete még a televíziós munkájában is megjelent: minden műsorba igyekezett becsempészni egy kórusprodukciót.
„Nézőmillió-mosó vagyok” – magyar filmekről és produceri lemondásról
Producerként már nem aktív, és ennek nem csak a kor az oka: „Nincs meg a háttérbázisom, mint mondjuk Petrányi Vikié vagy Kemény Ildikóé.” Hozzátette: „Nem is volt olyan forgatókönyv azóta, ami megpörgetett volna a forgószékemben.”
Filmeket azonban ma is néz, főként magyarokat. A Levkovicsék gyászolnak és a Fekete pont szerinte jól sikerült alkotások, különösen a színészi játék és az operatőri munka ragadta meg. A Netflixen látott norvég Pernille című sorozat pedig írói szempontból inspirálta. „Olyan dialógokat hallottam, amilyeneket magyar filmben nagyon ritkán.”
Filmipar és támogatáspolitika – egy félreértett rendszer
A beszélgetés végén részletesen kitért a filmipari TAO-támogatások jövőjére, és a külföldi produkciók esetleges távozására is. „Ez egy közvetett támogatás, ami visszahozza az árát. Az, hogy capet, vagyis felső határt vezettek be, már most százmilliárdos veszteséget okoz az államnak. A döntéshozóknak ezt újra kell gondolniuk.”
Reméli, hogy a jelenlegi helyzet nem ijeszti el a nagy nemzetközi produkciókat. „Zendaya itt iszik kávét, Timothée Chalamet itt áll a hídon – ezt nem lenne jó veszni hagyni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
