„Magyarországon megállt az idő az egészségügyben” – Dr. Komáromi Zoltán a járványszezonról és a rendszer válságáról
A Heti TV Pirkadat adásában dr. Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa beszélt arról, mire számíthatunk az őszi járványszezonban, és milyen állapotban van ma a magyar egészségügy.
Iskolakezdés = járványkezdés
A szakember emlékeztetett, hogy minden évben két járványcsúcs van:
„Az egyik az őszi, amikor elkezdődik az iskola, és a gyerekek egymásnak adják át a vírusokat, majd hazaviszik a nagyszülőknek. A másik januárban, az ünnepek után, amikor a hideg és a magas páratartalom miatt még intenzívebb a terjedés.”
Komáromi hangsúlyozta: nem szabad beletörődni, hogy „ez van”. A védekezés alapja a személyes higiénia:
„Ablak közelében álljunk a buszon, fordítsunk hátat a tömegnek, mossunk gyakran kezet, használjunk zsebben hordható kézfertőtlenítőt. Ez nem csak világjárvány idején fontos, hanem minden ősszel.”
A tünetek többsége hasonló, ezért a háziorvosnak elsősorban azt kell eldöntenie, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű-e a betegség.
„Ha baktérium, akkor erős, korrekt antibiotikum kell, pontos ideig szedve. A túl rövid vagy gyenge antibiotikum csak hozzászoktatja a baktériumot.”
A szakember szerint három napig tartó otthoni pihenés után a legtöbb gyerek gyógyultan visszamehet az óvodába vagy iskolába.
Orvosok: nincs utánpótlás, nincs motiváció
A beszélgetés második részében az egészségügy strukturális válságáról beszélt:
„Az orvosegyetem után semmi motiváció nincs arra, hogy valaki hiányszakmába menjen, vagy az ország keleti végébe dolgozzon. Ugyanannyit keres a kezdő orvos mindenhol, miközben a magánszférában sokkal gyorsabban megél.”
Különösen súlyosnak nevezte, hogy a 2000-es években tömegesen távozó, mára 50 év körüli orvosgeneráció hiányzik a képzésből:
„Nincsenek nagy egyéniségek, akiktől meg lehetne tanulni a szakmát. Az utánpótlás így egyszerűen eltűnik.”
Háziorvosok és nővérek válsága
Az alapellátás helyzetét illusztrálva Komáromi így fogalmazott:
„Régen volt 6500 körzet, most 6300, ebből 1000 üres. Az 5000-ből 1500 orvos már 70 év felett van.”
Saját példáját is megemlítette:
„Amikor átadtam a praxisomat, az utódom nettó kétmillió forinttal kevesebb bért kapott, mint én. Így két nővér helyett már csak egy maradt – 2000 betegre. Ez kötéltánc, és a nővér előbb-utóbb kiég.”
A nővérhiány gyökerét is kijelölte:
„Melyik család dönti el 13 éves korban, hogy a gyereke menjen egészségügyi szakközépiskolába? A hivatástudatért semmit nem adnak az ABC-ben.”
„Magyarországon megállt az idő”
Összehasonlításban így értékelt:
„Magyarországon megállt az idő a 20. század közepén. Az intézményi struktúra alig változott, a finanszírozás sem korszerű. Papíron kompetenciabővítéseket ígérnek a háziorvosoknak, de képzés és megfelelő eszköz nélkül ez csak látszat.”
A hiányosságok miatt a betegek továbbra is hónapokat várnak egy vizsgálatra, az alapellátás túlterhelt, a szakellátás idősödik, a rendszer pedig „önmagát konzerválja”.
Komáromi Zoltán szerint átfogó állami vízió nélkül a magyar egészségügy nem mozdul előre:
„Kéne egy vízió az állam részéről, hogy hogyan akarja csinálni az egészet. Hát nem ártana, ha lenne.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
