„Ne felejtsétek el, emberek vagytok!” – szétszakadó zsidó közösség, viták, emlékoszlopok és a tábori rabbik a Pilpul 505. részében
A Heti TV Pilpul című műsorának új adásában M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi ismét Zoomon keresztül beszélgettek – ezúttal egy különösen érzékeny témáról: a nagy port kavart 300 fős petícióról, az arra érkezett heves reakciókról, és a Softim heti szakasz tanításairól. A szókimondó vita ezúttal sem maradt el, de annál több volt benne az érzelem, személyes történet és humorral oldott feszültség.
A 300 zsidó aláíró – és a még több kommentelő
Kardos Pétert leginkább a közösségen belüli feszültségek foglalkoztatták. Felidézte egykori beszélgetését Scheiber Sándorral, aki már a 70-es években megfogalmazta: amikor a zsidó embereket a külvilág antiszemita támadások érik, a frusztrációt sokszor egymáson vezetik le a zsinagógában. „Ma pedig nemcsak egy közért, hanem az egész világ antiszemita – így a feszültség is hatalmasabb.”
A 300 zsidó által aláírt petíció, amely az izraeli-palesztin háború kapcsán a civil áldozatokat egyformán sajnálta, erős ellenreakciókat váltott ki. Kardos Péter szerint nem elfogadható, hogy az aláírókat „hasznos idiótának” vagy „Hamász-simogatónak” nevezik, különösen, ha olyan emberről van szó, aki maga is hosszú időt töltött Izraelben, ott dolgozott, élt, és jól ismeri a valóságot.
„Az életemet köszönhetem neki” – mondta az egyik aláíró orvosról, aki 28 évvel ezelőtt operálta meg.
Szabad más vélemény?
M. Kende Péter az aláírók között saját fiát is megtalálta, de hangsúlyozta: „Ő felnőtt ember, aki zsidó esküvővel házasodott, zsidó gyermeket nevel. Tudatosan döntött.” Az adás során egyetértettek abban, hogy a zsidó közösségen belül is léteznek véleménykülönbségek – és ezeknek helye van, amíg emberi hangnemben zajlanak.
„Olyanokat is támadtak, akik pontosan ismerik a helyzetet – csak másképp látják” – mondta Kardos.
Kende Péter azt is kiemelte: „Örülök, hogy a rabbit nem említetted, mert van egy, aki szerepel az aláírók között.” A főrabbi szerint azonban nem mindenki engedheti meg magának, hogy nyilvánosan vállalja a véleményét: „Vannak, akik egzisztenciális okokból nem írhatják alá.”
Amikor a múltat a jelenbe írják
A műsorvezető szerint az egyik legtalálóbb kommentár egy olyan szöveg volt, amely a 2024-es eseményeket 1944-es nyelvezettel írta át, fricskázva a „minden halott egyforma” gondolatot. Kende Péter azonban már tudatosan kerüli a kommentek olvasását: „Ahhoz, hogy mosolyogva nézzem a világot, egy idő után már nem kell mindent elolvasni.”
A Softim heti szakasz: igazságot, igazságot üldözz
A heti szakasz egyik központi tanítása a bíróságok, bírák szerepe és az igazságos ítélkezés. Kende Péter rámutatott: „Ha ilyen részletesen elő kellett írni, hogyan ítélkezzenek, akkor valószínűleg komoly problémák voltak akkoriban is.”
Kardos Péter szerint kétféle igazság létezik: a földi (cedek) és az isteni (emes). A bíráknak azt parancsolja a Tóra, hogy a törvény betűjét kövessék, de bizonytalan helyzetekben – például, ha az egyik fél árva vagy özvegy – előnyben kell részesíteniük az elesetteket.
„Az abszolút igazság ritka. Mindenkinek megvan a maga igazsága – de ettől még dönteni kell” – mondta Kende Péter.
Emlékoszlopok, sírkövek és a siratófal
Külön beszélgetés indult a heti szakasz azon tilalmáról, amely emlékoszlop állítását tiltja. Kardos Péter szerint ez nem vonatkozhat a holokauszt-emlékművekre vagy a zsidó temetők sírköveire. „Ha valaki a háború után elvesztette a gyermekét, de nincs holttest, természetes, hogy állíthat sírjelet. A Tóra szellemisége nem ezt tiltja.”
Kende szerint sem lehet egy lapon említeni a bálványimádó emlékoszlopokat és az ártatlan áldozatok emlékét őrző köveket.
A tábori rabbi – dísz vagy küldetés?
A heti szakaszban megjelenik egy ismeretlen kohanita, aki háborúba indulás előtt biztatja a katonákat – ez volt az első tábori rabbi. Az adásban szóba került a mai magyar tábori lelkészi szolgálat is, különös tekintettel arra a botrányra, amelyben egy politikus a rabbi magyarságát kérdőjelezte meg.
„Hogy merészel egy népirtók leszármazottját a többi magyar lelkésszel együtt szerepeltetni az állami ünnepen?” – idézte Kende a támadást, amelyet a Mazsihisz határozottan visszautasított. „Senki ne kérdőjelezze meg rabbik magyarságát!” – hangzott el a szervezet nyilatkozatában.
A hadmentesség és az október 7-i paradigmaváltás
Kende Péter szerint a Tóra által megengedett felmentések – friss házasok, szüretelő gazdák, stb. – ma már nem érvényesek. „2023. október 7-e óta minden megváltozott. A valóság felülírta a Tórát: mindenkit hívtak, mindenkinek mennie kellett.”
A végszó: „Ne felejtsétek el, emberek vagytok!”
Kardos Péter pénteki prédikációjának témáját is elárulta: „A 300-as lista és az arra adott reakciók. És idézni fogom Ottokár Kac tábori lelkészt is: ‘Ne felejtsétek el, emberek vagytok!’”
Az adás zárásaként M. Kende Péter a megszokott felhívással búcsúzott:
„Tessék péntek este vagy szombat délelőtt elmenni valamelyik zsinagógába, meghallgatni a heti szakaszt, és próbáljunk normális emberi hangon beszélni egymással. Vitázni lehet – de csak az ima után.”
Sábát sálom!
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
