Pirkadat: Talabér Krisztián – Palesztin állam és Izrael-ellenes szankciók

„Nyugat-Európa lassú megszállása zajlik éppen” – Talabér Krisztián a Pirkadatban

A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában Breuer Péter vendége ezúttal Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője volt. A beszélgetés központi témája a Palesztin állam ENSZ-ben készülő egyoldalú elismerése, az Izrael-ellenes szankciók, valamint a nyugati társadalmak demográfiai válsága volt.

„Az erő dönt, nem a határozatok”

A szeptember 20-ra tervezett ENSZ-szavazás kapcsán, amely Palesztina egyoldalú elismeréséről szól, Talabér Krisztián szkeptikus volt:

„Ez a lépés is egy teljesen átpolitizált lépés, ami alig fog békét teremteni, inkább az indulatok szítására és felbátorítására lesz jó szerintem.”

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi politikában nem a deklarációk számítanak, hanem az erő:

„Mégis csak az a realitás, hogy az erő dönt. Nem a közlemények kiadása, hanem az erő fog a gyakorlatnak érvényt szerezni.”

Európa: 21 ország Izrael ellen

Az elemző szerint az Európai Unióban többségbe kerültek az Izrael-ellenes hangok:

„A 27 tagállamból 21 antizraeli, és egyre többen akarnak szankciókat vezetni a zsidó állam ellen.”

Ezzel szemben Magyarország következetesen kiállt Izrael mellett:

„Magyarország mindig is igyekezett kiállni a zsidóság mellett, és Izrael állammal szemben egy barátságos hangvételt ütött meg, főleg az elmúlt másfél évtizedben.”

„Fogott államok” – az arab kisebbségek nyomása

Talabér arra is rámutatott, hogy a nyugat-európai kormányok egyre inkább saját kisebbségeik túszává válnak:

„A helyi arab kisebbségek gyakorlatilag nyomás alatt tartják a kormányokat és a társadalmat. (…) Ezek fogott államok, és nagyon nem is tehetnek mást.”

Szerinte a demográfiai folyamatok miatt hamarosan még súlyosabb lesz a helyzet:

„Nyugat-Európa lassú megszállása zajlik éppen. Amikor teleszülik és ők lesznek a többségi társadalom, akkor szép lassan átformálódik a saját képükre, és gyakorlatilag mindaz, amit jelentett egykor az ország, csak történelem lesz.”

Hollandiától Nagy-Britanniáig: instabil kormányok, erősödő radikalizmus

Az elemző példaként említette Hollandiát, ahol a kormánykoalíciók sorozatosan szétesnek:

„Ez a rákfenéje az arányos választási rendszerből következett demokráciának: egy-két év után felbomlanak a koalíciók, belpolitikai káosz van, és spirálba szenvednek akár 10–15 évig is.”

Az Egyesült Királyságra utalva pedig drámai képet festett:

„A leggyakoribb újszülötteknek adott férfinév 2020 óta Mohamed. (…) Ez jól mutatja, hogy a reprodukció átalakult, és a brit szigeteket a bevándorlók, főleg muszlim vallásúak szülik tele.”

Migráció: kudarcba fulladt illúzió

Talabér Krisztián szerint a 2015-ös migrációs válság fordulópont volt, amelyre az EU rosszul reagált:

„Egy rossz történelmi és stratégiai döntés volt azt hinni, hogy majd be fognak illeszkedni, és építő elemei lesznek a társadalomnak. Nem ezt láttuk: a szociális ellátórendszeren élősködnek, párhuzamos társadalmakat alakítanak ki, nem tanulják meg a nyelvet.”

Különbséget tett a kelet-közép-európai bevándorlók és a közel-keletiek között:

„Németország valószínűleg nagyon sokat köszönhet a közép-kelet-európai bevándorlóknak, és nagyon keveset a közel-keletieknek. Ők tipikusan a szociális ellátórendszer megcsapolásáért érkeztek.”

Gazdasági érdekek: Izrael és Budapest

A beszélgetés végén szóba került az izraeli nemzeti légitársaság budapesti bázisának terve is. Felmerült, hogy az EU tagállamai versenyjogi indokkal megakadályozhatják az együttműködést. Talabér Krisztián azonban optimista volt:

„Szándék biztosan lesz rá, de szerintem végül nem fogják megtorpedózni.”

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.