„A politikai szimpátia nemzeti szuverenitási kérdés” – Péterfalvi Attila a digitális választási adatvédelemről
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának augusztus 22-i adásában Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a kiberbiztonság, az adatvédelmi incidensek, valamint a digitális kampányokhoz kapcsolódó adatkezelési kihívások álltak.
Emberi hiba a leggyakoribb adatvédelmi incidens
A NAIH elnöke szerint az elmúlt időszakban nem történt kirívó adatvédelmi botrány, de így is több száz bejelentett incidenssel kellett foglalkozniuk:
„Éves szinten 500 és 600 közötti az adatvédelmi incidensek száma, amelyet a hatóság kivizsgál. Ezek többsége emberi mulasztás következménye.”
Példaként említette a félrecímzett emaileket, vagy azt, amikor valaki nyilvánosan küldi ki a személyre szóló adatokat. Komolyabb problémát jelentenek a tudatos hekkertámadások, különösen, ha nem megfelelő védelmi rendszerrel rendelkezik az érintett szervezet.
Digitális kampány: GDPR szerint
A 2024-es választásokra készülve a pártok egyre erősebben használják a digitális eszközöket és a közösségi médiát, ami újabb adatvédelmi kérdéseket vet fel. Péterfalvi világossá tette:
„A politikai szimpatizánsokra vonatkozó adatok érzékeny adatok egy tagállamban. És ha szuverenitásról beszélünk, bizony akár nemzetbiztonsági kockázata is lehet annak, ha ezek az adatok külföldre kerülnek – még akkor is, ha az Európai Unión belül.”
A hatóság célja, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtson a pártoknak arról, hogyan kezelhetik jogszerűen a választók adatait. Az elnök szerint:
„A pártoknak adatkezelőként kell eljárniuk, az aktivisták esetében pedig szerződést kell kötni, és ki kell oktatni őket az adatkezelés szabályairól.”
A „tömbösített megfigyelések” – például listák készítése a lakók politikai szimpátiájáról – szerinte súlyosan jogellenes gyakorlat, amely a legsötétebb korszakokat idézi.
Európai uniós elvárások és magyar szabályozás
A magyar adatvédelmi hatóság – Péterfalvi elmondása szerint – az egyik legszigorúbban betartója az EU-s adatvédelmi rendeleteknek, és a Bizottság rendszeresen konzultál velük:
„A hatóság érvényre juttatja az uniós szabályokat, kiegészítve a magyar alkotmányos rendelkezésekkel – így például a szükségesség, arányosság, alkalmasság elveivel.”
A digitális forradalom jegyében zajló kampányolás tehát ugyanúgy a GDPR hatálya alá esik, és a hatóság újra ki fogja adni a pártok számára a világos követelményrendszert tartalmazó tájékoztatót – akárcsak 2002 óta minden választás előtt.
Házassági adatok a bíróságon – törölhető a szentség?
A beszélgetés végén szóba került egy különleges európai per is: a belga adatvédelmi hatóság álláspontja szerint a katolikus egyház házassági anyakönyvi adatait – konkrétan a házasság szentségét – is törölni kellene kérésre. Péterfalvi ezzel szemben határozott véleményt fogalmazott meg:
„A katolikusoknál a házasság szentsége egyszer szolgáltatható ki. Az egyháznak joga van ezt az adatot tárolni. Az, hogy ezt törölni kellene az egyházi nyilvántartásból, teljes nonszensz.”
Szerinte az Európai Bizottság álláspontja is ezt támasztja alá, de végső soron az Európai Unió Bíróságának döntése lesz az irányadó.
„A szabályokat nemcsak alkalmazni, hanem érteni is kell”
Breuer Péter a beszélgetés végén azt kérte, hogy Péterfalvi Attila sűrűbben látogassa meg a Heti TV stúdióját. Az elnök ígéretet tett a folytatásra, különösen a választási időszak közeledtével, amikor a digitális térben zajló politikai mozgások egyre inkább adatvédelmi kérdésekbe torkollnak.
„Sokszor támadnak, de miért ne lehetne saját véleményem? Az viszont nem változik: a szabályokat a hatóságnak érvényesítenie kell.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
