„Az ENSZ nem visz a mennybe, de a pokoltól megóvhat” – Dr. Lattmann Tamás a globális diplomácia útvesztőiről
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorának vendége augusztus 18-án Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi docens volt. Breuer Péterrel az ENSZ szerepéről, a biztonsági tanács működéséről, Izrael nemzetközi megítéléséről és az európai politika geopolitikai manővereiről beszélgettek – kitekintéssel a 2026-os választásokra és egy kis bulvárral fűszerezve.
„Az ENSZ nem a mennyország, hanem a pokol elkerülésére szolgál”
Dr. Lattmann szerint az ENSZ-t sokan félreértik: nem instant megoldások gyára, hanem egy olyan platform, amely lehetőséget biztosít a konfliktusok deeszkalálására.
„Az ENSZ-t nem azért csinálták, hogy elvigyen minket a mennyországba, hanem hogy távol tartson minket a pokoltól” – idézte a szervezet egyik korábbi főtitkárát.
Bár az ENSZ működését sok bírálat éri, szerinte a világpolitikai egyeztetésekhez és a harmadik világháború elkerüléséhez elengedhetetlen a szervezet létezése. Még akkor is, ha az USA vagy más nagyhatalmak időről időre megpróbálnak kivonulni belőle, a részvétel mindig érdekük marad.
Vétó és politika – miért számít egyáltalán egy szavazás?
Breuer felvetésére, miszerint a szeptemberi ENSZ-szavazásnak „semmi értelme”, Lattmann azt válaszolta:
„Ha a biztonsági tanácsban születik döntés, az már komoly üzenet, mert az azt jelenti, hogy senki nem vétózott – tehát az már egy eredmény.”
A jelenlegi világpolitikai helyzetben azonban az orosz vagy amerikai vétó esélyes, különösen az orosz–ukrán vagy az izraeli–palesztin konfliktusok esetén. Hozzátette: a Hamasz nem egy politikai entitás, hanem egy terrorszervezet, de a helyzet mégis az izraeli–palesztin konfliktus történelmi kontextusába ékelődik.
„A médiát is meg kell nyerni, nem csak a háborút”
Breuer szerint a Hamasz képes volt elhitetni a világgal, hogy ők az áldozatok, amit a nemzetközi média – különösen az Al Jazeera – gyakran kritikátlanul közvetít.
Dr. Lattmann egyetértett: „A terrorszervezetekkel szembeni fellépést nem lehet csak katonai feladatként láttatni. Ez politikai hiba.”
Szerinte Izrael és az ENSZ viszonya már régóta terhelt, különösen amiatt, ahogy a hidegháborús időszakban a Szovjetunió és arab szövetségesei torzították a nemzetközi jog értelmezését. Például a palesztin túszejtést hadifogolyként próbálták beállítani, ami szembe megy a nemzetközi egyezményekkel.
„A politikai elemzők nem veszik a fáradságot, hogy értelmezzenek”
Dr. Lattmann úgy látja, a jelenlegi médiakörnyezet nem kedvez a mélyebb elemzéseknek.
„A legtöbben nem veszik a fáradtságot, hogy évtizedes viszonyokat értelmezzenek” – mondta.
Ezért torzul a nemzetközi megítélés, és a történelmi előzményeket figyelmen kívül hagyva születnek sarkított állásfoglalások.
Európa háttérbe szorul? – Az ukrán elnök bébiszitterei
Breuer a nap kérdését is feltette:
„Mi a fenének kísérik el európai vezetők az ukrán elnököt amerikai találkozókra? Bébiszittelni kell?”
Dr. Lattmann szerint ez egy egyértelmű nyomásgyakorlási kísérlet az amerikai elnökre, és közvetetten üzenet Donald Trumpnak is.
„Európa kimaradt az alaszkai csúcsból, most ezzel üzennek: ne hagyjatok ki minket!”
Szerinte az európai országok – Magyarországot is beleértve – nem akarják, hogy kizárólag az USA és Oroszország döntsön Ukrajna sorsáról. Ezért mutatnak politikai jelenlétet, még ha formális is.
„Adott volna Putyinnak autóstoppot?”
A beszélgetés végén egy könnyedebb kérdés is elhangzott:
„Ön adott volna Putyinnak autóstoppot?”
Lattmann mosolyogva válaszolt: „Ha van mögötte szándék, miért ne? Az ilyen gesztusoknak van helye a diplomáciában – aztán majd a technikai stáb eldönti, hogy mi volt az ajándékban.”
2026: sem plakáton, sem zászlón?
Breuer zárásként azt firtatta, hogy Dr. Lattmann feltűnik-e valamelyik párt színeiben 2026-ban. A válasz egyértelmű volt:
„Én itt most nem látom pozitív hatását annak, hogy bármit is csináljak. Úgyhogy akkor meg minek?”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
