„A béke egy napra beköltözik az utcába” – Sálomutca, közösség és múltidézés Heisler Andrással
Miért válik egy napra Sálomutcává a Csányi utca? Milyen ereje van a közösségi emlékezetnek? A Heti TV reggeli műsorában Breuer Péter vendége volt Heisler András, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökség Alapítvány és a Csányi utca 5 zsidó kulturális központ vezetője. A beszélgetés során szó esett közös múltunk feltérképezéséről, jövőbe mutató programokról és arról, hogyan lehet a kultúrán keresztül újra közösséget teremteni.
„Szívünk, lelkünk együtt dobog Izraellel”
Heisler András szerint a Csányi utca 5 nemcsak múltidéző tér, hanem aktív kulturális szereplő is. Az Erzsébetvárosban működő kiállítótér és közösségi ház évek óta különféle oktatási és emlékezeti programoknak ad otthont. „Nem, hogy együttérzünk, hanem szolidárisak vagyunk és programokat szervezünk. Meg fogunk emlékezni október 7-éről megint.”
A kiállítás alapját századfordulós lakásbelsők adják, amelyek révén a látogatók képet kapnak arról, hogyan éltek a zsidók Budapesten. Most azonban egy új korszak kezdődik: „A kiállítást ki fogjuk bővíteni… olyan patetikusan mondom: a lelkekkel – tehát azokkal az emberekkel, akik itt éltek valaha Erzsébetvárosban.”
„A kutatást a zsidó iskolák diákjaival közösen végezzük”
A fejlesztésekhez az Alapítvány nemzetközi pályázati forrásból jutott támogatáshoz. Heisler András elmondta: „Amikor pályáztunk, annyira beleszerettünk az egész gondolatba, hogy azt mondtuk: akár nyerünk, akár nem, mi elindulunk ezen az úton.”
A projekt egyik különlegessége, hogy zsidó iskolák tanulói is bekapcsolódnak a kutatásba. Tanárok, történészek és professzionális szakemberek segítenek a diákoknak, hogy feldolgozzák a helyi közösség múltját – így válik a kiállítás valóban közösségivé.
„Egy napra Sálomutca leszünk”
Szeptember 7-én, az európai zsidó kultúra napján egész napos rendezvényt tartanak az Erzsébetváros szívében, amelyre a Csányi utca is átneveződik – legalábbis szimbolikusan. „Tavaly is már Sálom utca volt, idén is Sálom utca lesz egy napra. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet arra a fajta szimbiózisra, amit a zsidók és a nem zsidók együttélése jelent Magyarországon.”
A program rendkívül gazdag: szabadtéri koncertek, utcai események, és egy különleges zongoraverseny is lesz, melynek résztvevői fiatal tehetségek Spanyolországból és más országokból. „Tavaly fergeteges műsort rendeztek fiatalok, 12–18 éves gyerekek… úgy járt a kezük a zongorán, hogy nem lehetett követni.”
„A múlt megértése a jövő kulcsa”
A Csányi utca 5 újabb látványos fejlesztést is tervez: idővonalas kiállítást a lépcsőházban, amely a magyarországi zsidóság elmúlt száz évét mutatja be, párhuzamba állítva a világ fontosabb eseményeivel. „A lépcsőház fehér falain el fogunk helyezni két idővonalat… az egyik Magyarország, a másik a világ zsidóságának történetét mutatja be.”
A cél nemcsak a múlt bemutatása, hanem annak élményszerű és tanulható formában való továbbadása. „Nagyon emészthető a kiállítás a gyerekeknek… fontos lenne, hogy vidéki diákok is eljöhessenek, ebben is szeretnénk előrelépni.”
„Több mint kiállítótér – közösségi élmény és párbeszéd”
Az interjú végén Heisler András hangsúlyozta, hogy a Csányi utca 5 – a Gólem Színház és a Narancsliget szociális központ társaságában – egy kis, mégis jelentős zsidó kulturális és szociális központtá vált a város szívében. „Mindig viccesen szoktam mondani, hogy majd kiírjuk, hogy főbejárat.”
A programokkal és fejlesztésekkel az Alapítvány célja az, hogy ne csak megőrizze, de élővé is tegye a helyi zsidó örökséget. „Azt szeretnénk elérni, hogy az egész ország… sorba álljon a Csányi 5-be.”
Ne felejtsék el: szeptember 7-én a Csányi utca egy napra új nevet kap – Sálomutca lesz belőle –, ahol a béke, az emlékezés és a közösségteremtés áll majd a figyelem középpontjában.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
