„Nem lehet egyszerre mások szemében tökéletesnek látszani, és közben önmagunk maradni” – Schneider Zoltán a színpadról, generációkról és régi vágású telefonokról
A Heti TV Hogy vagy? című műsorában Szegvári Katalin vendége ezúttal Schneider Zoltán volt, aki a Kőszegi Várszínházban nagy sikert aratott Felső szomszédok című darab egyik főszereplője. A beszélgetés során szó esett pályakezdésről, régi mesterekről, színházi kulisszatitkokról, és arról, miért ragaszkodik a nyomógombos telefonjához.
Telefonhálózatszerelőtől a Radnóti színpadáig
Schneider Zoltán útja a színészethez nem volt egyenes: kétszer is felvételizett a Színművészeti Főiskolára, sikertelenül. „Apám mondta, hogy na akkor most valamit kezdeni kellene az életemmel… két lehetőség van: katonatiszti vagy telefonhálózatszerelői iskola.” Végül a második mellett döntött, de tudta, hogy ez csak átmenet. Már általános iskolában megcsípte a „színházi bogár” – egy Mindentudó pereces című kabaréjelenet volt az első szerepe.
A „Felső szomszédok” és a Rózsavölgyi Szalon világa
A Felső szomszédok koprodukcióban készült a Kőszegi Várszínház és a Rózsavölgyi Szalon között. Schneider számára a felkérésre azonnali „igent” mondani természetes volt: „Kőszegre harmadik éve járok, a Rózsavölgyiben pedig kifejezetten rám keresnek darabokat.”
A darab két generáció együttélésének nehézségeiről és szépségeiről szól. „Ilyen közel a közönséghez játszani először furcsa volt, de ma már élvezem. A Rózsavölgyiben még a legkisebb arcmozdulat is látszik.”
A Radnótiban 25 éve
Schneider 25 éve tagja a Radnóti Színháznak, amit „anyaszínházként” emleget. „Ott inkább kijelölik a feladatokat, és soha nem adtam vissza szerepet. Nagy szerencsém van, hogy a komoly drámától a vígjátékig sokféle műfajban kipróbálhatom magam.” Ősszel például újra műsorra kerül a Parasztopera.
Nyomógombos telefon és digitális szkepszis
A színész híres arról, hogy nem rajong a digitális világért. Büszkén mutatta meg egyszerű nyomógombos készülékét: „A telefon az telefon. Nem kell még egy függőség az életembe.” Bár otthon egy tableten használja a Facebookot, nem hajtja a lájkok vagy követők száma. „Nem azért nem értek hozzá, mert hülye vagyok, hanem mert nem érdekel.”
Sorozatok és szinkron
A tévénézők láthatták a Korhatáros szerelem, a Drága örökösök és A séf és a többiek című sorozatokban is. Utóbbit különösen sajnálja, hogy félbemaradt: „Egy igényes sorozat volt, nem olcsó ulibuli.”
Jellegzetes hangja miatt válogatják a szinkronszerepeit: „Nem lehet akármire ráadni. Szerettem volna kisegér lenni, de végül csak egy francia filmben sikerült.”
Mester és tanítvány: a Zsámbéki-hatás
Főiskolai mesterét, Zsámbéki Gábort nemcsak tanárként, hanem gondolkodásmódja miatt is nagyra tartja: „Megtanította, hogy ne az első ötletnél álljunk meg. Keressük az igazságát annak, amit csinálunk, de legyen benne valami furcsa is.” Ez a hozzáállás segít neki a vígjátékokban is elkerülni az olcsó poénokat.
Partneri kémia: Balázs Andreával
Balázs Andrea több darabban volt partnere, köztük a Felső szomszédok és a Hippolyt, a lakáj című előadásban. „Nem tudom megmondani, miért jó vele dolgozni, egyszerűen csodálatos. Olyan, mintha mindig is a legnagyobb barátok lettünk volna.”
Színházi élet, több lábon állva
A Radnóti mellett fontosak számára a pluszmunkák: szinkron, rádió, forgatás – ezekből áll össze a megélhetés. „Ha egy színésznek nincs elég feladata, akkor fényevőnek kell lennie, hogy meg tudjon élni.”
Humor, emberség, határok
Akár vígjátékról, akár komoly drámáról van szó, Schneider Zoltán számára fontos, hogy a színpadon mindig legyen egy határvonal, amelyen belül marad: „A néző nevessen, de ne olcsó fogásokon. Inkább választom a bonyolultabbat, ha az igazabb.”
Aki pedig kíváncsi a Felső szomszédokra, augusztus 28-tól a Rózsavölgyi Szalonban láthatja – Schneider Zoltánnal és Balázs Andreával a főszerepben.
