„Tragikus a szövegértési tudás” – miért kullog Magyarország az innovációs listák végén?
A Pirkadat vendége Szanyi-Gyenes Xénia, az innováció és a KKV-szektor szakértője volt. A beszélgetésben az Európai Unió friss innovációs indexének tanulságairól, a magyar diákok szövegértési válságáról és a fejlődési lehetőségek akadályairól esett szó.
Stabilan a sereghajtók között
Az Európai Unió minden évben felméri a tagállamok innovációs teljesítményét, és a 2025-ös adatok szerint Magyarország továbbra is a leggyengébb, „feltörekvő innovátor” kategóriában maradt.
„2018 óta stabilan hátul vagyunk… a tavalyi átmeneti javulás is csak módszertani korrekció miatt volt.”
A kormány idén már nem kommunikálta hangosan az eredményt, noha a számok egyértelműek: az EU-átlag 69,5 pont, míg Csehország 90,8, Szlovénia pedig 106,6 ponton áll.
Amiben jók vagyunk – és amiben nagyon nem
Magyarország erős a külföldi doktorandusz hallgatók számában, a köz- és magánszféra közös publikációiban, valamint a közép- és csúcstechnológiás termékek exportjában.
Ugyanakkor súlyos lemaradásban van az ország a KKV-k termék- és üzleti innovációjában, formatervezésben, szabadalmakban, valamint a kutatás-fejlesztési kiadásokban.
„Pont azokban nem sikerül jó teljesíteni, ami a hétköznapokat illeti” – fogalmazott Szanyi-Gyenes, utalva arra, hogy a fejlesztések ritkán fordíthatók le közvetlenül a lakosság életminőségének javítására.
Csehek és szlovének: mit csinálnak jobban?
Csehország élen jár a fejlett digitális készségek oktatásában és a kutatás-fejlesztésen kívüli innovációs programokban, míg Szlovénia a felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulás támogatásában mutat kiemelkedőt.
A KKV-k termékinnovációs pontszáma Magyarországon 64,6, Csehországban 103, Szlovéniában 153. Üzleti innovációban a magyar mutató 32,9, míg a cseheké 108, a szlovénoké pedig 97.
Nyitottság nélkül nincs fejlődés
A szakértő szerint a felzárkózáshoz a kormányzatnak és a kamaráknak valódi fejlesztést támogató szerepet kellene vállalniuk, nem csupán „papírérdekképviseletként” működniük.
„Nyitottnak kell lennem arra, hogy fejlődni akarok, tudást akarok megosztani és akarok a másiktól tanulni.”
A tudásmegosztás és a partnerségek erősítése a skandináv és nyugat-európai innovációs éllovasok egyik legnagyobb erőssége, amelyből a magyar gazdaság is profitálhatna.
Oktatási lejtmenet – a probléma gyökere
Szanyi-Gyenes szerint az innovációs lemaradás gyökere az oktatás minősége.
„El vagyunk maradva a szövegértési tudásban, és tragikus a helyzet.”
A COVID-időszakban egyetemre kerülő diákok képességei és lelkiállapota is romlott, és ez a vállalati szférában is érezteti a hatását: kevesebb motiváció, kisebb kockázatvállalás.
A szakértő hangsúlyozta: a tudás iránti vágy erősítése, a folyamatos képzés és a nyitottság nemcsak a gazdasági teljesítményt, hanem a társadalmi hangulatot is javíthatná.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
