„Az egész Alföld sivatagosodik” – Hubai Imre az aszályról, a vízhiányról és Brüsszel felelősségéről
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában Breuer Péter vendége Hubai Imre, az agráriumért felelős államtitkár, valamint az aszályvédelmi operatív törzs vezetője volt. A beszélgetés középpontjában Magyarországot sújtó súlyos vízhiány, az Alföld sivatagosodása és a kormány által tervezett intézkedések álltak.
A víz megtartása a legfontosabb
Hubai hangsúlyozta: az operatív törzs elsődleges célja, hogy a folyókból érkező vizeket ne engedjék át Magyarországon, hanem visszatartsák és a tájba juttassák.
„Az aszályvédelmi akcióterv… segít az aszály következményének elhárításába, és megelőzni a vízhiány által okozott következményeket” – mondta.
Külön kiemelte a kiskörei duzzasztómű szerepét, amely nélkülözhetetlen volt az idei szárazság idején:
„A kiskörei duzzasztó mű az idei aszálynak a nagy hőse volt. Olyan vízkészletet tudtunk fölhalmozni a Tiszából, hogy biztosítani tudtuk az ökológiai vízpótlást és az öntözést.”
„Az egész Alföld sivatagosodik”
A politikus szerint a helyzet drámai:
„Sajnos nem csak a Duna–Tisza köze homokosodik el, hanem azt látjuk, hogy az egész Alföld sivatagosodik.”
Elmondta: 1,2 millió hektárnyi területet érint az aszály, és ha nem történik beavatkozás, egyes földek teljesen terméketlenné válhatnak.
Öntözés és innováció – de kevés a kapacitás
Az öntözés fejlesztése elengedhetetlen, de jelenleg a magyar szántóterületek csupán 2%-án érhető el.
„Ez berendezések hiánya miatt van, ezért a pályázati lehetőségek fogják tudni őket ahhoz segíteni, hogy öntözhessenek” – mondta Hubai.
Kiemelte, hogy a kormány térítésmentesen biztosítja a vizet a gazdáknak, amit Brüsszel azonban „skandalumnak” tart.
Brüsszel és a magyar gazdák
Az államtitkár szerint az Európai Unió hozzáállása akadályozza a magyar védekezést:
„Brüsszel el akarja venni a vidékfejlesztési típusú forrásokat… politikai bunkós bottal fenyegeti Magyarországot. Ha nem engedünk a migrációnak, ha nem engedünk a genderpropagandának, akkor megbüntetnek bennünket, elveszik a támogatást a gazdálkodótól.”
Új növények kutatása – hosszú évek kérdése
Breuer Péter felvetette, hogy új, szárazságtűrő növények kitenyésztésével lehetne reagálni a klímaváltozásra.
„A paradicsom klasszikusan egy nagy vízigényű növény. De Izraelben és Amerikában már sikerült megoldaniuk a termesztését sivatagi körülmények között is” – reagált Hubai, hozzátéve: a magyar kutatások is ebbe az irányba indulhatnak, de 5–7 év kell egy új fajta kikísérletezéséhez.
A víz újrahasznosítása lehet a jövő
A beszélgetés végén az államtitkár a szennyvíz és a szennyezett víz újrahasznosításáról beszélt:
„Olyan fokú tisztítást kell elérni, hogy gyakorlatilag H₂O-t kapjunk… Ez utána alkalmas arra, hogy akár kommunális, akár mezőgazdasági célra alkalmazzuk.”
Hangsúlyozta, hogy a szennyvíziszapban lévő szerves tápanyagokat is fel lehetne használni mezőgazdasági célokra.
„Itt már a szavak nem számítanak”
Hubai Imre kijelentette:
„Itt már a szavak már nem számítanak. Itt csak a tettek számítanak és azok a források, amiket mi a gazdálkodókhoz, a vidéken élő emberekhez… el tudunk juttatni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
