„Egy életmű két dobozban” – Nemlaha György Budai Dénes elfeledett örökségéről
A „Hogy vagy?” című műsorban Szegvári Katalin vendége ezúttal Nemlaha György volt, aki egy méltatlanul elfeledett, rendkívül sokoldalú zeneszerzőről, Budai Dénesről mesélt. Operettek, filmzenék, sanzonok és rádióműsorok fűződnek a nevéhez, mégis hosszú évtizedekre eltűnt a köztudatból.
„Egy életmű két dobozban”
Nemlaha György személyes élménnyel indította a beszélgetést:
„Amikor a nyolcvanas években felkerestem a fiát, lehangoló volt látni, hogy egy egész életmű két dobozban hever. Onnan válogattuk össze a dalokat.”
Budai Dénes művei sokáig mellőzve voltak. Nemlaha szerint „ma sincs azon a helyen, ami megilletné”, pedig a zeneszerző a korszak legnagyobb költőinek – köztük Ady Endrének, Kosztolányinak és József Attilának – írt dalokat.
A kabarék fénykorában
Pályája elején Budai Dénes már gimnazistaként daljátékokat írt, majd a Zeneakadémián szerzett diplomát. Első sikereit kabarékban aratta:
„Húszévesen vitte el első dalát a frissen nyílt Bombonierbe, mégpedig Szép Ernő Törődj velem című versére. Azt Mezei Szajna Vilma énekelte, és Budai úgy érezte, mintha a Nemzeti Színházban mutatták volna be.”
A kabaré után a Fasor és az Apolló színpadára is rendszeresen szállított dalokat, klasszikus költők verseiből.
Operettek és kudarcok
1930-ban megírta a Fogadjunk! című operettet, ám az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Úgy tűnt, el is megy a kedve az operettől” – idézte fel Nemlaha. Végül mégis folytatta, és olyan darabokat komponált, mint a Csárdás (amelyben Honthy Hanna aratta legnagyobb sikerét), a Fityfirity, vagy a későbbi Egy boldog pesti nyár.
Utóbbi különösen szimbolikus volt: „A háború idején, amikor kenyérjeggyel éltek az emberek, a színpadon boldog pest nyarat hirdettek.”
A József Attila-kapcsolat
Egy balatoni nyaraláson találkozott Budai Dénes József Jolánnal, József Attila testvérével, aki Sólyom Jankát, a korszak nagy sanzonénekesnőjét biztatta: énekeljen el József Attila-verseket Budai zenéjével. Így született többek közt a Mama, amelyet Janka vitt színpadra.
„Ez segítette Attila verseit közelebb hozni a közönséghez, de politikai támadások is érték őket” – mondta Nemlaha.
Filmzenék és nemzetközi sikerek
Budai Dénes 36 filmhez írt zenét. Németországban dolgozott Jan Kiepura filmjein, itthon pedig a Karosszegi Madonna című filmben Sárdy János előadásában hangzott el legendás dala, a Rózsafák.
„Amikor Sárdy évtizedekkel később Kolozsváron elénekelte, a közönség sírva fakadt” – mesélte Nemlaha.
A hallgatás évei
A második világháború után Budai Dénes hosszú hallgatásra kényszerült. „Részben a Tábornokné miatt, részben a hazafias dalai miatt ítélték csendbe. Az ötvenes évektől nem engedték színpadra.”
Utolsó jelentős filmzenéje a Radványi Géza rendezte Valahol Európában volt, amelyhez igényes muzsikát írt, ám a szovjet elvárások miatt bele kellett vegyenek ideológiai dalokat is.
Élete vége felé egyetlen dal tartotta életben a nevét: a Várj reám, amely Darvas Iván előadásában lett halhatatlan. „Pedig ezt is Budai Dénes írta, de a nyilvántartásokban máig Negrelli neve alatt fut” – mondta keserűen Nemlaha.
„Méltó helyére kellene kerülnie”
A beszélgetés végén Szegvári Katalin így fogalmazott:
„Meglepő, hogy egy ilyen életmű még mindig nem kapta meg a helyét. Talán egyszer eljön az idő, amikor Budai Dénes neve ott szerepel majd a legnagyobbaké mellett.”
Nemlaha György válasza rövid volt, de annál súlyosabb:
„Ahhoz elég lenne, ha valaki egyszer kimondaná: ezt a dalt Budai Dénes írta.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
