„A BKV-ban legalább biztos a szabadság és a nyugdíj” – Naszályi Gábor a közlekedési dolgozók helyzetéről
M. Kende Péter július 30-i PIRKADAT műsorában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt a vendég. A beszélgetés középpontjában a járművezetők és más közlekedési dolgozók bérezése, a munkaerő megtartásának lehetőségei, valamint a nyugdíjrendszer kilátásai álltak.
Gazdasági növekedés és infláció: mit éreznek a dolgozók?
A műsorvezető felvetette, hogy a kormány 1%-os gazdasági növekedést prognosztizál erre az évre. Naszályi szerint ez a dolgozók mindennapjait kevéssé érinti:
„Szerintem ez a gazdasági növekedés kérdés érinti legkevésbé a dolgozók bérét. Sokkal aggasztóbb, hogy az inflációt is magasabbra prognosztizálják. Ez már inkább érinti a dolgozóinkat.”
Hozzátette: Magyarország évek óta csúszik lefelé az európai listán, és bár „már nagyon lejjebb nem tudunk csúszni”, mindig kiderül, hogy van még lejjebb.
Bérmegállapodás van, de bizonytalanság marad
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet megállapodása szerint az infláció felett évről évre 5%-os béremelés járna. Naszályi azonban óvatosságra intett:
„Erről nagyon nehéz lenne bármit mondani ennyi ismeretlen mellett. Ha Budapestnek nincs pénze, akkor nem csak a béremelés lesz problémás, hanem maga a bérfizetés is.”
A szakszervezeti vezető szerint a kormány és a főváros közötti megrekedt egyeztetések Budapest működőképességét veszélyeztetik.
Miért marad valaki a BKV-nál?
Bár a piacon a mérnökök és szakemberek sokkal többet kereshetnek, a BKV-nál mégis van, ami vonzó:
„Ha valaki a nettó jövedelmét nézi, ennél többet lehet keresni máshol. De a BKV-nál átlátható, jogszerű kifizetések vannak. Nem szürke gazdaság, nem üzemanyagpénzzel fizetik ki a dolgozókat. Van szabadság, van nyugdíj, és betegállományban is a valós jövedelem után kapják a pénzt.”
Naszályi kiemelte: egy dolgozó évente életkortól függően 20–30 nap szabadságot kap, ami más ágazatokban ritkaság.
Nyugdíjkérdés: „Az unokatestvérem nyugdíjas akart lenni”
A beszélgetés egyik kulcstémája a nyugdíjrendszer jövője volt. Felmerült a férfiakra is kiterjesztett „40 év munkaviszony utáni nyugdíj” ötlete.
„Elég érdekes lenne bevezetni a nők 40 mellé a férfiak 40-et is. Sokkal tisztább lenne, ha azt mondanánk: mint a 90-es évekig, 55 éves a női, 60 a férfi nyugdíjkorhatár. Aki akar, dolgozzon tovább.”
Hozzátette keserű humorral:
„Az unokatestvérem gyerekkorában azt mondta, hogy ha nagy lesz, nyugdíjas akar lenni. És neki van igaza. Ez egy nagyon jó dolog lenne, csak hát a világ nem így működik.”
„Egyre kevesebben érik meg a nyugdíjat”
A szakszervezeti elnök rámutatott: a probléma nemcsak a nyugdíjkorhatárban van, hanem abban is, hogy sokan nem érik meg.
„Egyre kevesebben élik meg a nyugdíjkorhatárt, egyre kevesebben jutnak nyugdíjba. Azok a szerencsétlenek, akik megélik, azért csak nyugdíjat szeretnének kapni.”
Szerinte Magyarországon a lakosság sokkal rövidebb ideig él, mint az európai átlag, és ez a nyugdíjrendszer egész működésére kihat.
A beszélgetésből egyértelműen kiderült: a közlekedési dolgozók számára ma a legnagyobb érték a stabilitás – a biztos szabadság, a jogszerű bérek és a remény, hogy lesz nyugdíj. De a főváros és a kormány közötti politikai viták miatt mindez egyre bizonytalanabb.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
