„Rendkívül bonyolult az élelmiszer szétosztása Gázában” – Dr. Kis-Benedek József a közel-keleti helyzetről
A PIRKADAT július 30-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő, az Akadémia doktora, volt katonai attasé volt. A beszélgetés középpontjában a gázai humanitárius válság, a nemzetközi jogi kötelezettségek és a közel-keleti diplomácia állt.
Nemzetközi jog és lelkiismeret
Dr. Kis-Benedek József szerint Izrael nem köteles teljes körűen ellátni a gázai lakosságot, mivel formálisan nem szállta meg a területet:
„Amennyiben megszállnak egy területet, ebben az esetben kötelesek az alapvető ellátást biztosítani. Izrael azonban nem szállta meg teljes mértékben Gázát, tehát nem egyedül felelős. Az ellátás inkább erkölcsi, mintsem jogi kérdés.”
Ki gondoskodik a lakosságról?
A szakértő hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olyan szervezet, amely hatékonyan biztosítani tudná az élelmiszert és gyógyszereket a civilek számára. Az ENSZ elvileg alkalmas lenne erre, de a helyzet súlyosan veszélyes:
„Az ENSZ-nek erre szakosított intézményei vannak, de kérdés, hogy mennyire engedik be őket, és mennyire hajlandók bemenni olyan körülmények közé, ahol támadás érheti őket.”
A Hamasz és a segélyek
A Hamasz elleni vádakról Dr. Kis-Benedek óvatosan nyilatkozott:
„Nem tudom, hogy hatalmas mennyiségű élelmiszer lenne a Hamasz raktáraiban. Ha így volna, nem halnának éhen gyerekek. Valószínű, hogy amit kapnak, először a saját embereikhez juttatják, és csak utána kerül valami a lakossághoz.”
A segélyelosztás kapcsán kiemelte:
„Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az élelmiszer és egyéb javak szétosztása nem egy egyszerű feladat. Valaki valahol lenyúlja, és nem nehéz kitalálni, kik lehetnek ezek.”
Jordánia és Egyiptom szerepe
A Hamasz bírálta Jordániát és Egyiptomot, amiért szerinte nem segítenek eléggé a gázai lakosságon. Dr. Kis-Benedek szerint a kritika alaptalan:
„A közvetítés nem jelent elkötelezettséget. A Jordán királynak elsősorban saját országáért kell felelnie. Természetes, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze.”
Trump figyelmeztetése Putyinnak
A közel-keleti válság mellett szóba került Donald Trump orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ultimátuma is:
„Trump 10-12 napot adott Putyinnak, hogy fejezze be a háborút. Ha nem, magas vámokat vet ki nemcsak Oroszországra, hanem azokra is, akik orosz termékeket vásárolnak. Ez Magyarországot is keményen érinti, hiszen olajat és gázt onnan veszünk.”
A szakértő azonban szkeptikus:
„Szerintem Putyin a füle botját sem mozdítja az ilyen figyelmeztetésekre.”
Magyarország és a védelem erősítése
A beszélgetés végén Dr. Kis-Benedek a magyar haderő fejlesztéséről is beszélt:
„Fejlesztik a légierőt, a szimulátorok vásárlása a kiképzés része. Nem magyar specialitásról van szó: minden NATO-ország vállalta, hogy GDP-arányosan növeli a védelmi kiadásokat.”
A szakértő hozzátette, hogy a katonai beruházások egy része infrastrukturális projektekben is megjelenhet, például az M1-es autópálya bővítésében.
Remény a békére
Dr. Kis-Benedek József optimista zárszóval fejezte be a beszélgetést:
„Lehet, hogy a bizalom eredményekkel fog járni. A Közel-Kelet népe is – beleértve Izraelt, talán még a palesztinokat is – békében szeretné fölnevelni utódait.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
