„Türelemre van szükség” – Dr. Kis-Benedek József szerint Szíria jövője már nem a múlt árnyéka
Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár, a Heti TV stúdiójának visszatérő vendége volt a PIRKADAT július 25-i adásában. Breuer Péterrel a Közel-Kelet forrongó térségeiről beszélgettek: Szíriáról, Gázáról és Egyiptomról. A beszélgetés középpontjában az a kérdés állt: vajon a megváltozott politikai szereplők valóban másként gondolkodnak, vagy csak új csomagolásban térnek vissza a régi hatalmi játszmák?
A régi rendszer emberei új szerepben
„Én úgy látom, hogy azért nagyon sok minden megváltozott Szíriában ahhoz képest, ami a vasárat uralma alatt volt” – mondta Kis-Benedek, utalva arra, hogy a jelenlegi szíriai elnök már nem a síita, hanem a szunnita vallási irányzathoz tartozik, amely a lakosság többségét is képviseli.
Szerinte a politikai mozgástér alapvetően átalakult: „Nem hiszem, hogy ő most annyira rosszat akarna Szíriának, meg ő is látja azokat a viszonyokat, amelyek megváltoztak.” Bár az országban továbbra is súlyos vallási és etnikai feszültségek húzódnak, az új elnök célja egy egységes állam létrehozása – még ha ehhez egyes milíciákat be is kellene olvasztani a hivatalos hadseregbe, amit „nem mindenki fogad el, többek között a drúzok sem”.
Külső erővonalak: Amerika, Törökország és az EU
„Feltétlen számít arra, hogy az amerikaiak támogatják” – utalt a szíriai vezetés nemzetközi törekvéseire. A szakértő szerint Szíria csatlakozása az Ábrahám-megállapodásokhoz komoly geopolitikai fordulatot hozna, amit Törökország is támogat.
„Az Európai Unió részéről sincs különösebb agály” – fogalmazott Kis-Benedek, hozzátéve, hogy a nemzetközi közösség a szíriai változásokat óvatos optimizmussal figyeli. Ugyanakkor Izrael és Szíria kapcsolata továbbra is feszült: „Nem nagy a barátság a két ország között, hiszen itt területek megszállásáról, elfoglalásáról van szó.” A Golán-fennsík kérdése továbbra is nyílt konfliktusforrás.
A Hamasz gyengülése és Gáza totális káosza
A műsorvezető áttért a gázai helyzetre, ahol a Hamasz korábbi uralma mára összeomlott. Kis-Benedek világosan fogalmazott: „A Hamasz nem uralja a helyzetet. Vannak már területek és klánok, amelyek átvették a vezetést, és a Hamasz helyett ők irányítanak.”
A tűzszüneti tárgyalások megrekedtek, a szervezet gyakorlatilag széthullott: „A Hamasz vezetőinek 95%-a már nem létezik. Az állománynak a jelentős része nem képes semmiféle rendcsinálásra.” Sőt, egyes izraeli tervek szerint a Hamasz még megmaradt tagjait – 2-3000 főt – más országokba, például Katárba telepítenék át: „Ez megoldható lenne, de kérdés, hogy ezek az országok hajlandóak-e erre.”
Fontos megjegyzés Kis-Benedektől: „Gyerekek, nincs köze Szíriához. Szíria nem foglalkozik különösképpen a Hamasz-szal.” A gázai helyzet szerinte egy teljesen önálló konfliktus, ami jelenleg „rendetlenségként” írható le, megoldási esélyek nélkül.
Egyiptom stabil, de feszült
A beszélgetés Egyiptomra terelődött, ahol egy vallási vezető fatváját távolíttatta el az elnök, mivel az „rossz fénybe helyezte volna a tárgyalásokat”. Ez szerinte jól mutatja, hogy mennyire erősen kézben tartja az országot a politikai vezetés: „A jelenlegi vezető Egyiptomban igyekszik a rendet fenntartani, igyekszik az ország működőképességét biztosítani.”
Egyiptom ráadásul ritka kivétel a migrációs politikában is: „Azokat a migránsokat, akik bizonyíthatóan Egyiptomból jöttek, simán visszafogadják.” Emellett modern légvédelmi rendszerekkel erősítik biztonságukat: „Az amerikaiak most hagyták jóvá, hogy NASAMS rendszert kaphat Egyiptom.”
A veszélyforrás azonban ott van: „Sajnos azt viszont meg kell állapítsam, hogy nagyon aktívan nem lépnek föl a hútik ellen. Pedig ott a Vörös-tenger.” A Sínai-félsziget szerepe kulcsfontosságú, de Egyiptom jelenleg inkább óvatos, mint konfrontatív stratégiát követ.
Három évtized tanulságai – mi lett a kivonulásból?
A műsor zárásaként Breuer Péter emlékeztetett: „Pontosan 30 évvel ezelőtt Ariel Saron vezetésével Izrael kivonult Gázából.” Kis-Benedek értékelése szerint: „A döntés nem volt rossz, csak sajnos nem úgy valósult meg, ahogy elgondolták. A Hamasz uralomra került, és más politikát folytattak – inkább az Izrael-ellenesség irányába mentek el.”
Mára azonban radikálisan megváltoztak a körülmények: „Most már nem arról van szó, hogy különválnának, hanem pontosan arról, hogy nem zárható ki, hogy Izrael megszállja ezt a területet.” A gázai lakosság nagy része továbbra is ellenséges Izraellel szemben, így a politikai mozgástér rendkívül korlátozott.
„Ez a meccs még nincs lejátszva”
Kis-Benedek József összegzése szerint a Közel-Keleten az egyetlen biztos pont a változás: „Én úgy gondolom, hogy itt türelemre van szükség. Nem hiszem, hogy ez nagyon gyorsan meg fog valósulni, de az irány alapvetően pozitív.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
