„Káosz van, mert nincs rend” – Dr. Komáromi Zoltán az egészségügy válságáról
A PIRKADAT július 23-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Komáromi Zoltán háziorvos, országgyűlési képviselő volt. A beszélgetés középpontjában a magyar egészségügy akut problémái, a kórházi adósságállomány, az alapellátás válsága és a háziorvosi rendszer strukturális gondjai álltak. Komáromi szókimondóan világított rá azokra a rendszerszintű hibákra, amelyek évtizedek óta bénítják az ellátást.
„A magyar egészségügy ott tart, hogy mindenki tudja, hogy baj van – és senki nem tesz semmit”
Dr. Komáromi szerint a jelenlegi kormány tudatosan halogatja a strukturális reformokat, mert „a lakosság nem lázong, csöndben tudomásul veszi, hogy három-hat hónap egy alapvető vizsgálat”. Példákkal illusztrálta az ellátórendszer súlyos működési zavarait: olyan kórház is van, ahol minden műtőt be kellett zárni, mert három éve nem volt felülvizsgálat, és a műszaki állapot életveszélyessé vált. Sürgősségi műtét csak kivételes esetekben történik, a többit elhalasztják őszig.
Toldás-foldozás helyett rendszerszintű reform kellene
A képviselő úgy látja: „ha rend lenne”, az egészségügy akár 30%-kal kevesebb forrásból is hatékonyabban működhetne. Ma azonban „mindenki megpróbál hozzájutni az ellátáshoz” – és ezzel kiszorít másokat. Az ellátási szintek nincsenek összehangolva: alapellátásban megoldható problémák tolódnak fel a kórházakba, ezzel feleslegesen terhelve a drága fekvőbeteg-ellátást.
A háziorvosi rendszer hanyatlása: vállalkozás, nyugdíj, összeomlás
Komáromi történeti áttekintésben vázolta a háziorvosi rendszer „privatizálódását”. Az 1990-es évek elején az Antall-kormány úgy próbált rendet tenni, hogy pénz híján kiszervezte az alapellátást vállalkozási formába: „azt mondták, ha kimész vállalkozásba, fillérre megkapod ugyanazt a pénzt, leasingelj kocsit, mobiltelefont, jól élsz”.
Ez a modell azonban hosszú távon fenntarthatatlan: „5300 kolléga viszi az egész alapellátást a hátán, ebből 1500-an betöltötték a 70 évüket.” Ha ők kiesnek, a rendszer egyszerűen összeomlik. Az utolsó szög a koporsóban az lehet, hogy a mostani bértámogatások nyugdíjban hatalmas terhet jelentenek majd, amit a háziorvosok nem fognak vállalni – inkább nyugdíjba mennek.
„Nem tudják, mit csinálnak” – szétosztott ultrahanggépek és abszurd szabályok
A beszélgetés második felében Komáromi gyakorlati példákkal illusztrálta, hogyan születnek rosszul átgondolt döntések az egészségügyi kormányzatban. Több száz ultrahang készüléket osztottak szét a háziorvosoknak, akik egy rövid képzéssel ugyan használhatják azokat, de nem adhatnak hivatalos leletet. „Ő saját magának elhiszi, amit lát, de nem írhatja le.” A jogszabály nem engedi meg, hogy más körzet betegeit is ellássák – így a készülék kapacitása kihasználatlan marad.
Hasonló példák sora következett: urológusokra és reumatológusokra hárítanak olyan adminisztratív feladatokat, amiket a háziorvos is el tudna látni – csak nem engedik neki. A PS-vizsgálatok, csontritkulás-leletek vagy kedvezményes gyógyszerek felírása mind feleslegesen szűk szakorvosi kapacitásokat köt le.
„Észerűségre lenne szükség – nem csak pénzre”
Komáromi szerint a probléma gyökere nem kizárólag az alulfinanszírozottság, hanem a rendszerszintű észszerűség hiánya: „Az észszerűség bevezetése szerintem nagyon sokat jelentene.” Szerinte az egészségpolitika jelenleg reaktív: „mindig jön egy-egy újabb probléma, ami előjön. Egyet megoldanak, hármat csinálnak.”
Végül megjegyezte: a japán példára épülő poliklinikai rendszer – ahol minden beteget egyetlen nagyrendelő lát el – Magyarország számára pénzügyileg nem járható út. Szerinte a háziorvosi rendszer az egyetlen esély, de ha nem történik gyors beavatkozás, az is végleg összeomlik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
